Az idei éjszakai megfigyelésekbe néhány önkéntes is bekapcsolódott
Idén is folytatódik a bodrogközi teknősök mentése
Bodrogszerdahely határában lévő Bodrog-holtág közel 3 kilométer hosszú vízfelülete ritka mocsári élővilágnak, köztük a mocsári teknősöknek ad otthont. Mivel a fajt kihalás fenyegeti, Horváth Enikő, a kassai Pavol Jozef Šafárik egyetem természettudományi karának doktorandusza három éve szinte minden mozzanatukat, köztük a hibernálásukat, a szaporodásukat és a tojásrakásukat is figyelemmel követi.
A Tajba Nemzeti Természeti Rezervátum közel harminc hektáron terül el, mintegy 3 kilométer hosszú és átlagosan 150 méter széles vízfelülettel. 1966-ban felkerült a védett természeti rezervátumok listájára, de az utóbbi évtizedekben véghezvitt beavatkozások, valamint a klímaváltozás miatt a kiszáradás fenyegeti. Horváth Enikő szerint a mocsári teknősök is veszélyben vannak. „A legnagyobb veszély a természetes élőhelyüket fenyegeti. Egyre kevesebb a víz a Tajbában, de a tojásrakó helyük körüli mezőgazdasági tevékenységek is megnehezítik a létezésüket. Az igaz, hogy a tojások és a bébi teknősök egész éven a fészekben vannak, de azokat könnyedén elpusztíthatják az arra járó munkagépek. Mivel a fészkek egy bizonyos területre vannak koncentrálódva, a ragadozók gyakran kifosztják a fészkeket, éppen ezért szükséges, hogy megvédjük őket”– mondta a doktorandusz. Mint kiderült, az egész éves megfigyelés igazából március és június között éleződik ki, ugyanis a teknősök ekkor a legaktívabbak. „Ilyenkor szinte minden nap terepen vagyunk. Négy teknős jeladóval is meg van jelölve, ezért azokat az egész év folyamán bizonyos időközönként figyeljük. A fészkek ragadozók előli megvédése május végén és június elején történik.
A teknősöket ilyenkor a fészekrakó helyeken keressük, sötétben, zseblámpákkal a kézben átfésüljük a területet. Ha sikerrel járunk és teknőst találunk, akkor félreállva megvárjuk, amig befejezik a tojásrakást és a fészek beásását. Miután a nőstény elhagyja a helyet, a fészket egy dróthálóval fedjük le, hogy az arra járó ragadozók ne férhessenek hozzá a tojásokhoz” – magyarázta Horváth Enikő. Mivel a nőstény teknősöknek nagyon hosszú utat (akár 1 km-t is – a szerk. megj.) kell megtenni a mocsár és a tojásrakó helyszín között, a folyamat a megtett táv miatt nagyon kimerítő. A teknősök ilyenkor akár lakott területre is tévedhetnek. „Eddig 8 teknőst találtunk és 5 fészket mentettünk meg. Ezek nagyon jó eredmények, de az lenne a legjobb, ha sikerülne megoldani a Tajba évek óta stagnáló vízellátását, hogy ne csak a csapadéktól függjön a holtágban található víz mennyisége, ugyanis a vízellátás helyreállításával a teknősök életfeltételei is optimalizálódnának” – zárta a doktorandusz.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.