Idén Hanván vette kezdetét a Magyarok Kenyere program

A termőföldek, a határ és a búza szentelésének hagyományát már a közképkorban is jól ismerték az emberek. A hívők rend szerint Szent Márk napja környékén egy körmenet keretében kérték és imádkoztak a gazdag terméshozamért és a természeti csapások elkerüléséért. A termőföldet és a vetést rend szerint a papok áldották meg a négy égtáj felé fordulva. A program szervező minden évben más külhoni térségben tartják meg az ünnepséget, mellyel elsősorban az összetartozás gondolatát, valamint a határon túli szolgálatot próbálják erősíteni. A jó hangulatban végbement, a Felvidéken most először megrendezett Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepség a magyar himnusz közös eléneklésével vette kezdetét, majd azt követően Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese igehirdetésében köszöntötte s szólt a megjelentekhez. Ahogy azt az esperes beszédében hangsúlyozta, a mezőgazdaság már a kezdetektől fogva az Isten iránti alázatra tanította és máig arra inti az emberiséget. „Ez a mi munkánk ugyan, de a napfényt, az esőt, az érésre és aratásra adott időt és a munka elvégzéséhez szükséges erőt a mi teremtőnk és megváltónk adja” – mondta igehirdetésében az esperes. 

A meghívottak és megjelentek beszédeiben többször is elhangzott az a gondolat, mely szerint a Magyarok Kenyere program nem pusztán a búzáról szól, hanem az összetartozás igaz jelképét is szimbolizálja. Jakab István, Magyarország országgyűlési alelnök, a MAGOSZ elnöke szerint a 15 millió búzaszem a 15 millió magyar sorsát jelképezi. „Ez egy olyan erős kötelék, mely ebben a nehézkes, zavaros világban, a Covidtól a háborún át, egészen az aszályokig minden nehézséggel a gazdákat terhelve kiutat jelent. Egy olyan erőt és támogatást biztosító lehetőséget ad, amivel ezt a helyzetet túléljük” – mondta Jakab István. Az ünnepség során arról is szó esett, hogy a magyar gazdaság jobb teljesítményének köszönhetően a határon túli magyarság, beleértve az agrárvállalkozások is egyre több támogatásban részesülhetnek, melyeket elsősorban az eddig sorra került és a jövőben sorra kerülő pályázati lehetőségekkel biztosítanak. Ezeket a gondolatokat, illetve azt, hogy a Magyarok Kenyere program a gazdálkodókat a szolidaritás jegyében egyesítette, Papp Zsolt György, Magyarország agrárminisztériumának vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára is megerősítette.

Nehézkes időszak

Még mielőtt az ünnepségen megjelentek a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület négy lovasának vezetésével a búzatáblákhoz vonultak, Forró Krisztián, a Szövetség elnöke többek között arra is rámutatott, hogy a szlovák kormány a magyar lakta régiókkal és a gazdákkal is rosszul bánik. „Míg az előző kormányok hagyták, hogy a hazai földeket külföldi gazdák és beruházok vásárolják fel, nekünk az a dolgunk, hogy visszaadjuk a gazdáknak, ami őket illeti. Ahhoz, hogy munkájukat jól végezhessék, tiszteletre és megbecsülésre, valamint segítségre van szükségük” – mondta Forró Krisztián. Míg a 13 évvel ezelőtt elindított Magyarok Kenyere program első évében mindössze tíz tonna búzát gyűjtöttek össze, valamivel több mint egy évtized elteltével ezt már több mint a százszorosára növelték, ugyanis a búzaadomány tavaly már a 1050 tonnát is meghaladta. Annak ellenére, hogy a tavalyi nem tartozik a legerősebbek és legjobbak közé, a felvidéki gazdák a nehezített körülmények ellenére a 2022-es évben 70 tonna búzát gyűjtöttek össze. „A gazdák múlt évi elvárásai nem egészen teljesedtek be. Sok esetben késett a területalapú támogatások kifizetése, a pénztelenség sok gazdának megélhetési problémát okozott. A gabona emiatt  a raktárakban és a kereskedőknél landolt, sok esetben kifizetés nélkül. De a gazdák még ezen nehézségek tudatában is learatta és begyűjtötte a termést, hiszen a föld iránti szeretetet mindig szem előtt tartják” – mondta Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke.