Hungarikummá nyilvánítanák a gútai sortáncjárást

BORKA ROLAND

Gúta. Pünkösdi sortáncjárással ünnepeltek a fiatalok vasárnap Gútán. A Csemadok helyi alapszervezete a második világháború után újította fel a településen ezt az egyedülálló hagyományt. Mintegy harminc táncos énekelve, csujogatva táncolta végig a várost, közben a házaknál megállva megtáncoltatták a házigazdákat. Lovas kocsin ülve kísérték őket a zenészek, az utat a csőszök mutatták. Idén is a Kikelet Néptáncegyüttes fiataljai vették nyakukba a várost, a talpalávalót a Pósfa zenekar húzta. A gútai Vermes törzs lovasai is kísérték a menetet, ami a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközponttól indult, megálltak az idősek otthonánál, a panziónál, az iskoláknál is. A fiatalok megtáncoltatták a városházán dolgozókat is, élükön a polgármesterrel, Horváth Árpáddal, aki verssel köszöntötte őket, valamint a római katolikus templom előtt a híveket. Még Marián atya is táncra perdült. A nap végén a táncházban ropták tovább a fiatalok.

A pünkösdi sortáncjárás hagyománya az 1800-as évek elejéig vezethető vissza. Jellemző volt az egész Csallóközre, mára már csupán Gútán él ez a népszokás. Hogy továbbra is megmaradjon, a gútai önkormányzat lépéseket tett, hogy a sortáncjárást hungarikummá nyilváníttassa. Akárcsak egy másik gútai jellegzetességet, a paprikás kattancsot, amivel egyébként a sortáncjáráson résztvevőket is megkínálták.