Horváth Gábor: Mindent létre lehet hozni, amit az emberi agy képes kitalálni

2006-ban, fizika tanulmányai utolsó évében a Komenský Egyetem Matematika, Fizika, Informatika Karán, kapott lehetőséget arra, hogy egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként hat évet töltsön el az angliai Breadford–Bletchley régióban, Milton Keynesben, ahol kétlaki életet élt, mert nemcsak a diplomamunkája készült el, hanem az ott zajló kutatások eredményeit is felhasználta az alma materében készített doktori értekezéséhez. Nem mellesleg 2010-ben ő lett Szlovákia diákszemélyisége (Študentská osobnosť Slovenska), majd 2012-ben végleg hazatért, Dunaszerdahelyre, mint mondja, főleg azért, „mert a feleségem hozzám akart jönni feleségül”. Ő Horváth Gábor. Sokféle azonosító információ állhatna a neve előtt, kezdve a hiperaktív, szuperintelligens jelzővel, a kíváncsi, minden iránt érdeklődő meghatározással, de leginkább a mai reneszánsz ember definíció illik rá. Nemzetközileg elismert biznisztanácsadó, zenész, állatbarát, társfejlesztője egy helyettünk tornázó tréningruhának, és mellesleg többedmagával csípőből megoldotta a környezetvédelem egyik nagy problémáját, a hulladék nélküli szennyvíztisztítást.

A Hofitech
„Nem Hofi Géza után szabadon” – nevet Horváth Gábor, amikor a cég neve kerül szóba. „A HO a vezetéknevem kezdőbetűi, a FI a sikeres termékünket, a smart fitnesznadrágot jelenti, a TECH pedig az innovatív technológiai eljárásokat, amelyekkel kollégáimmal együtt nemzetközi sikert értünk el” – magyarázza a cégalapító. A vezekényi származású, gyerekkorától örökmozgó, mindenre kíváncsi, ha tetszik, hiperaktív gyerek, aki rendkívül fogékony volt a technikai dolgokra és mindene volt a mozgás, felnőtt korában sem hazudtolta meg önmagát. „Az Angliában töltött évek nagyon meghatározók voltak számomra. Ebben a multikulturális környezetben, ahol a világ minden tájáról összesereglett diákok között léteztem, tanultam hat éven át. Kitörhettem az itthon megszokott szociális vasfüggöny mögül, és úgy gondolom, ez adta meg az indító sebességet az ötleteim későbbi megvalósításához is, akár az elektromos impulzusokkal működő smart tréningnadrágról, akár a szennyvíztisztítás innovatív technológiájáról legyen szó” – összegezte a feltaláló, tudós.

Az ördögi kör
A szennyvíztisztítás napjainkban nagyon aktuális téma, sokan foglalkoznak vele. Sajnos mindig ott van a „DE”. Vagyis, a vizet sikerül ugyan kitisztítani, de a tisztítás következtében keletkező hulladék, az iszap megmarad, és arról, hogy mi lesz vele, már nem regélnek a tisztításról szóló hangzatos ökológiai értékelések. A tisztítás során keletkező iszapot vagy lerakatok formájában tárolják, esetenként akár több megatonnányit is, ami a következő generációk keserű öröksége lesz, vagy elégetik, ami nem más, mint a meglévő hulladék  átalakítása másfajta hulladékká. De az égetéskor keletkező mérgező gázok azonnali kibocsátásával, ami az egyik fő előidézője az üvegházhatásnak, a klímaváltozás egyik fő előidézője növekszik. Ördögi kör. 

Telefon és szennyvíztisztító
„Nézzük csak Steve Jobs ikonikus telefonját. Technikus vagyok, pontosan tudom, hogy semmivel sem jobb, mint a dél-koreai közkedvelt márka hasonló készüléke, amely jóval olcsóbb, mégis rekordokat dönt a Jobs-féle drága telefon eladása. Birtoklása bizonyos fajta státuszszimbólumot jelent, mert kitalálója nem egy technológiát akart eladni, hanem egy újfajta gondolkodásmódot dobott piacra ezzel a márkával. Ugyanezzel a filozófiával indítottuk mi is útra a mi »találmányunkat«. Az eddig kitalált szennyvíztisztító technológiák kezelhetetlen melléktermékét, az iszapot, mi nyersanyaggá alakítottuk át, ezzel új dimenziót adva az egész folyamatnakˮ – magyarázza Horváth Gábor. Állítása szerint kollégáival együtt semmi olyat nem találtak ki, amiért Nobel-díjat kaphatnának, hiszen csupán egyfajta jelenséget fejlesztettek tovább, vagyis nem új technológiai eljárásról van szó, hanem a meglévők újraértelmezéséről.

Az ördögi kör megbontása
Azzal, hogy az eddig keletkezett hulladékot sikerült értékes nyersanyaggá nemesíteni, meg is bomlott az ördögi kör. A nemzetközi elismerést kiváltó eljárás lényege, hogy a víztisztítás folyamata alatt keletkező iszap, a Hofitech által kidolgozott technológiai eljárással kerámiaporrá alakítható, utóbbi pedig nélkülözhetetlen az elektromos iparban, például mobiltelefonok fontos összetevői, de a villanyégők foglalatai is kerámiából készülnek. A kerámia mint nyersanyag felhasználtsága nagyon sokrétű. „Ezen ismeretek birtokában kezdtük el egy bizniszmodell felépítését, amihez viszont elengedhetetlen volt egy minilaboratórium létrehozása. De bármilyen mini az a laboratórium, az alapfelszerelést be kellett szerezni, és mivel nem terméket gyártottunk, amit értékesíteni lehetett volna, különböző pályázatok útján is próbáltunk anyagi forrásokat szerezni” – mesél a kezdetekről Gábor. 

Ha álmodni, akkor nagyot
Ez volt a jelszó akkor, amikor keresgélni kezdtek a világhálón, hol tudnának ezzel a startup ötlettel érvényesülni és továbblépni. Ekkor jött képbe Madrid és a South Summit, egy 2012 óta létező nemzetközi platform, amely lehetőséget ad a tehetséges, kreatív startupos vállalkozásoknak a bemutatkozásra. Minden évben több ezren regisztrálnak a világ minden tájáról. Ez az a hely, ahol a bemutatkozó kézfogás hamar konkrét üzletkötésre vagy szerződés aláírásra módosulhat. „Ide jelentkeztünk a víztisztító projektünkkel. Minden online zajlott. Pár hónap várakozás után megtudtuk, hogy a 4 ezer jelentkező közül beválasztottak egy szűkebb 400-as csoportba. Persze nagy volt az öröm, de jött a következő rosta. Készíteni kellett egy háromperces projektbemutatót – angolul pitching – ami körülírva körülbelül annyit jelent, hogy »van egy dobásod«. Ez a bemutató a startup vállalkozások világában a szórakoztatás stand-up megfelelője, vagyis a bizniszvilág előadó-művészete, mert itt 3 perc az élet. Először is fel kell kelteni a figyelmet, bemutatni a problémát, a megoldást, a piacot, az előnyt a konkurenciával szemben, a bizniszmodellt, hogy csak néhányat említsek a kötelezők közül, és azt se felejtsük el, hogy akik az ötletünkről döntenek, több száz ilyen prezentációt néznek meg egymás után. Tehát szenvtelen hangon elherdálni a kezdő másodperceket arra, hogy én vagyok én, ez pedig a cégem, óriási hiba lenne. Én egy 1800-as évekbeli karikatúrával indítottam, amelyre alapiskolás koromból emlékszem. Azon a 2000-es évet próbálták elképzelni. A rajzon a diákok fülhallgatókkal a fejükön ülnek a padokban, a tanár pedig egy srótolóban (darálóban), amellyel a diákok fejhallgatói dróttal vannak összekötve, könyveket darál. »A 19. században ez badarságnak tűnt. A 21. században pedig megszületett a hangoskönyv. Minden egy ötlettel kezdődik«. Ezek voltak a nyitómondatok. És bejutottunk az első 200-ba” – emlékezik vissza Gábor.

A világ 10 legjobbja közt
A Hofitech volt a létező legkisebb startup cég, amely ezen a tavalyi megmérettetésen részt vett. A részt vevő cégek többsége 50–60 fős alkalmazott gárdával és többmilliós nagyságrendű éves bevétellel működött. Az első 200-ba jutás után lépett színre a szakmai zsűri, amely a legjobb 100 közé jutásról döntött, ahova a második körben szintén bejutott a szlovákiai startup Hofitech. A fiatal tudósok sikere azért is rendhagyó, mert nincs eladható termékük, technológiáról van szó, melynek nagyiparivá való fejlesztéséhez beruházókra van szükség. Madridban végül saját kategóriájukban – Energia és fenntarthatóság – a világ első 10 legjobb startup cégei között végeztek. 

Élet Madrid után
„Hívő ember vagyok, a véletlen szerintem nem más, mint amikor Isten névtelenségbe burkolódzik. Ez történt akkor is, amikor Madridban beszélgettünk jó ízes csallóközi tájszólással Szalay Zsolti barátommal és üzlettársammal, egyszer csak odalépett hozzánk egy nő a »szevasztok, ti magyarok vagytok?« szuggesztív kérdéssel, és beszédbe elegyedtünk. Mint kiderült, ő volt Dalmadi-Borostyán Szilvia, a madridi magyar nagykövetség gazdasági vezetője. Ennek a »véletlen« találkozásnak hála nem sokkal később részt vettünk a Magyarországon megrendezett Expo kiállításon, ahol tárgyalni kezdtünk az Aquaprofit magyarországi céggel és azóta szorosan együttműködünk” – mesél a sorsszerű találkozásról Horváth Gábor. Szlovákiai cégekkel is folytatnak együttműködési tárgyalásokat, a Szlovák Műszaki Egyetem és a belgiumi Genti Egyetemmel közös konzorciumot hoztak létre, előrehaladottak a tárgyalások egy nagyobb szlovákiai festékgyártó vállalattal is, hiszen a kerámiaporok simán átalakíthatók pigmentekre. A fiatal kutatók tudják, mert megtanulták, hogy semmi nem megy könnyen, becsületesen végig kell járni a szamárlétrát.
„Ha úgy vesszük, még áldásnak is felfoghatjuk az elmúlt rendszert, mert megtanított arra, hogy mindenből a lehető legjobbat hozzuk ki. Semmink sem volt, ezért a semmiből kellett aranyat csinálni, kihozni az adott körülményekből a lehető legjobbat. És pontosan ez az innováció lényege is. Csak merni kell gondolni. Valami olyat, amiről azt hinné az ember, hogy lehetetlen. Én vallom, hogy mindent létre lehet hozni, amit az emberi agy képes kitalálni” – mondta zárszóként Horváth Gábor.