Hivatali ügyintézéskor él a kisebbségi jogaival?

Városunkban nincs probléma a magyar nyelv használatával, legalábbis nekem nincsenek rossz tapasztalataim. Igaz, az utóbbi években nem volt dolgom sem a bírósággal, sem az ügyészséggel. Munkakörömből kifolyólag a városi hivatal oktatásügyi osztályával kerülök leggyakrabban kapcsolatba, ott mindenkivel magyarul beszélek. Én azt a gyakorlatot követem, hogy ha belépek egy hivatalba, először magyarul szólítom meg az ügyintézőt, és csak akkor váltok szlovákra, ha úgy látom, hogy az illető nehezen fejezi ki magát magyarul. De ez ritkán fordul elő. Legutóbb az adóhivatalban jártam, ott is anyanyelvemen intézhettem el ügyemet. Mihelyt lehetőség nyílt rá, a nevem végéről töröltettem az „-ová” végződést és a keresztnevemet is magyarosítottam.

Nagy Tibor polgármester, Ebed:

Mivel nálunk a községházán mindenki tud magyarul, ezért a mindennapi ügyintézésben nincsenek nyelvhasználati gondjaink. Sőt, az önkormányzati határozatokra nyomtatvány-mintákkal is rendelkezünk. Igaz, hogy a gyűlések jegyzőkönyveit csak szlovákul vezetjük, továbbá a határozatokat is csak szlovákul függesztjük ki, de ez csak a mi lustaságunkat mutatja. Egyébként szívesen elmagyarázzuk, lefordítjuk ezeket a dokumentumokat magyarra is, ha a lakos kéri. Ha hozzám valaki magyar nyelven ír hivatalos levelet, akkor én annak magyarul válaszolok. Egyébként érdekes, hogy mivel közvetlenül a nyelvhasználati törvény bevezetése után Ebed magyarul hivatalosan nem szerepelt az országos jegyzékben, s azóta sincs benne, ezért az állami útkarbantartó a mai napig nem akarja kitenni a magyar helységnévtáblát, így a község saját költségén készíttetett ilyeneket.

Papp Adrianna, Debrőd polgármestere:

A mi településünkön teljesen természetes dolog a kisebbségi nyelvhasználat, soha semmilyen negatív esemény ezzel kapcsolatban nem történt. Viszont számos olyan tapasztalatom is van, hogy bizonyos szolgáltatók, amelyek úgy hirdetik, hogy náluk az ügyintézés a kisebbség nyelvén is lehetséges, a gyakorlatban nem képesek biztosítani az ügyfelek számára a nyelvhasználat lehetőségét. Személyes tapasztalatként számolhatok be erről, jó néhány idősebb polgár panaszkodott erre a problémára. Az a meggyőződésem, mint sok más kérdés, ez is csupán ember és szakmai hozzáállás kérdése. Azokban a falvakban, ahol legkevesebb 20 százaléknyi a magyarság aránya, nem tudok különösebben kirívó, a kisebbségi nyelv használatát korlátozó esetről.

Paulinsky Éva, a szepsi városi hivatal vezetője, Jászó:

A hivatalba sokszor bejönnek olyan ügyfelek, akik magyarul szólalnak meg. Ez senkinek nem okoz gondot, hiszen Szepsi lakosságának nagyjából a fele magyar származású. A hivatali kollégák között is csak elvétve akad, aki nem ért magyarul, de ilyen esetben szól valamelyik kollégájának, hogy foglalkozzon az ügyféllel. ĺrásos beadvány, hivatalos levél viszont nagyon kevés érkezik magyarul, egy-kettő egy negyedév alatt, ez a beérkezett hivatalos iratoknak egy százalékát sem teszi ki. Előfordult, hogy az önkormányzati ülésen, mely szlovák nyelven folyik, az egyik képviselő magyarul szólalt fel, és tolmácsolást kért, természetesen a kérésnek nem volt semmi akadálya. Olyan eset is volt, hogy az ügyfél éppen azt kifogásolta, hogy magyarul kérdezik meg tőle, mi járatban van. Természetesen a hivatalnok azonnal átváltott az államnyelvre. (vkm, buch, szasz, kozs)