Helytörténeti horror – emberi csontok a homokbányában

A negykövesdi homokbányába tévedő természetjáró elé jelenleg, finoman szólva, kegyeletsértő kép tárulSzabó Bernadett felvételeTegnap mi is találtunk több koponyát, lábszár- és karcsontokat, csigolyákat, medencecsontokat, ujjperceket, bordákat és más emberi maradványokat. A partoldalból – a gyurgyalagok fészkei közül – lábszárcsontok merednek elő, a fűben álkapcsokat, gyermekkoponyákat és combcsontokat láttunk. Bogoly János helytörténész elmondta, valamikor a homokbánya feletti dombon állt a 16. század táján elpusztult Gerepse község temploma, melyet temető vett körül. A csontok nagy valószínűséggel a földmunkák során ezekből a sírokból kerültek a felszínre. A dombon ma is megtalálhatók a templom alapjai és a középkori sírkőmaradványok.

Bogoly János elmondása szerint Gerepse település egykor Öröstől nyugatra feküdt. Nevét először 1254-ben jegyezték fel, amikor a Guth-Keled nembeli István szlavón bán megvette a Csák nembeli Jánostól. A 14. században előbb az Imreghieké volt, majd Konrád fiaié. 1400-ban a Kistárkányiaké, innen származik a Gerepsey család is. A 15. században előbb a Tárkányiak és a Szerdahelyiek osztoztak rajta, majd Serédy Gáspár és Boda István. A 17. századbeli összeírásokban már nem szerepel, mert időközben elnéptelenedett. Feltételezhető, hogy lakosai a közeli Örösbe és Nagykövesdre költöztek. Ekkorra már puszta, birtokosai pedig a leleszi prépostság, a Csákyak és mások. Emlékét ma már csak egy dűlőnév őrzi a Karcsa közelében. Gerepse templomos hely volt, mert már a pápai tizedszedők említik 1332 és 1337 között Szent Máriának szentelt templomát és Gergely nevű papját. Helyéről, külleméről semmit sem tudunk, sorsáról csak annyit, hogy 1433-ban mint plébániatemplom búcsút kapott. Minden bizonnyal a falu elnéptelenedésekor pusztult el.

A helyiek által Templomhomok néven emlegetett területen régészeti feltárások soha sem folytak, a homokbánya a rendszerváltás utáni években zárta be kapuit. A községtől alig néhány száz méterre található parcellához egyébként viszonylag jól járható földút vezet, a keréknyomok tanúsága szerint a környékbeliek ma is szállítanak innen homokot – és ezzel együtt vélhetően emberi csontokat is. A jelenlegi, kegyeletsértő állapotot csak fokozza, hogy a földterület közelében több illegális szemétlerakat van, a csontok mellett így műanyag flakonok, háztartási hulladék, cementes zsákok és kidobott edények hevernek. Információink szerint a sírok közelében időről időre önjelölt „régészek” kutatnak, akik a szakszerűtlen „feltárással” komoly károkat okoznak.

Hamarosan lesz változás

Nagy Attila, Nagykövesd polgármestere lapunknak elmondta, reményei szerint hamarosan változni fognak a jelenlegi áldatlan állapotok. A homokbánya környékén a nyár folyamán ugyanis ásatások kezdődnek, melyek során a területet magyarországi és szlovákiai régészek tárják fel. Arról, hogy a parcellán talált leleteket és a földből előkerült emberi csontokat hol helyezik el, később születik döntés. (leczo)