Hatékonyabb támogatást az erőszak áldozatainak

Néhány héttel ezelőtt erőszak áldozata lett. Beteg nagymamáját látogatta meg a fővárosban, s mert nála felejtette a pénztárcáját, gyalog indult az állomás felé. „Nem akartam vissza menni, felzavarni a pihenő nagyit. Meg nem is volt szükségem pénzre, hiszen a vonatjegyem a dzsekim zsebében volt. Már közeledtem a pályaudvarhoz, amikor a sötétből előbukkant két srác. Pénzt kértek. Mondtam nekik, sajnálom, de nincs nálam a pénztárcám. Nem hitték el, s pillanatokon belül az egyik lefogott, a másik megmotozott. Amikor a mellemhez ért, kiabálni kezdtem és rúgtam, haraptam. Leestem, vagy ledobtak, nem tudom. Aztán a nagydarab ütlegelni kezdett, beszakította a szemöldökömet, a másik pedig lehúzta a nadrágomat és... Elájultam, arra tértem magamhoz, hogy fázom” – meséli.

Anna nem tudja, hogyan ért az állomásra, szállt fel a vonatra, nyitotta ki a ház kapuját. Beosont a fürdőszobába és sokáig csurgatta magára a forró vizet. Teste nemcsak sajgott, vérzett is. Benyitott szülei hálószobájába és zokogva mesélte a vele történteket. „A szüleim tudják, hogy nem járok senkivel, mégis az első reakciójuk az volt, hogy biztosan én viselkedtem kihívóan. Aztán mintha ott sem lettem volna, azon kezdtek siránkozni, mit fog szólni a falu, ha megtudja... És, hogy lesznek, akik elmondanak majd mindenféle rongynak, meg hogy micsoda szégyen... Hogy én mit éreztem, azzal nem is foglalkoztak. Csak mondták a magukét. Fejtegették, hogy felesleges a rendőrségre menni, a feljelentés rajtam nem segít, a tetteseket amúgy sem találják meg. Szinte megeskettek, hogy senkinek sem szólok a történtekről, a sérüléseimet eséssel kell magyaráznom. Apu másnap bement az iskolába hogy bejelentse a zuhanást, s megtiltotta a lányoknak, hogy meglátogassanak. Minden nap kértem őket, menjünk a rendőrségre, vigyenek orvoshoz, de ők megmakacsolták magukat. Azt hangsúlyozták, saját érdekem elfeledkezni a dologról. Néhány hét múlva nem jött meg a menzeszem. Anyám szerint a megrázkódtatás miatt. Holott én éreztem, a baj jóval nagyobb. Terhes voltam.”

A szülők a falu szájától tartva egy kelet-szlovákiai városban szereztek nőgyógyászt, aki elvégezte a szükséges vizsgálatokat, s igazolta Anna megérzését. A tiltás ellenére kipakolt az orvosnőnek a teherbe esés körülményeiről, aki kötelességének érezte, és lépett. „Nem akartam elhinni, hogy a 21. században a felnőttek ennyire maradiak lehetnek. Anna elmegyógyintézeti megfigyelés alatt áll, attól tartottunk, hogy kárt tesz önmagában. A megerőszakolást megelőzni sajnos alig lehet, de az abortuszt egészen biztosan. Hiszen ha a szülők a lányukat azonnal beszállították volna a legközelebbi kórházba, vagy akár felébresztették volna a helyi nőgyógyászt, Anna nem lett volna terhes. Az esemény utáni tabletta nem újdonság, a Richter Gedeon gyógyszertársaság 20 éve forgalmazza, az orvosok ismerik hatását. Köztudott, hogy ha a védekezés mentes közösülés utáni 12 órában beszedi a tablettát a nő, 99 százalékos biztonsággal nem kerül sor a beágyazódásra, 24 óra után a védettség még 95 százalékos, 48 óra elteltével 85, 72 órán belül 61 százalékos. Hangsúlyozni szeretném, szó sincs hagyományos fogamzásgátló tablettáról, a Postinort csak vészhelyzetben szabad használni” – mondta dr. Zuzana Petrovičová, besztercebányai nőgyógyász.

Anna esete bármennyire tragikus, szokványos. Mindez a hazai Családtervezési Társaság múlt heti konferenciáján derült ki, amikor a szakértők a családon belüli erőszakot vitatták. „Minden lehetséges eszközzel az áldozaton kell segíteni. Abból indulunk ki, hogy a nem kívánt terhesség megelőzhető. Az esemény utáni tablettával nem magzatelhajtásra kerül sor, a levonorgestrel hatóanyag a pete beágyazását gátolja meg” – tájékoztatott dr. Vladimír Cupaník főorvos, a Családtervezési Társaság elnöke. Bár Szlovákiában a rendszerváltás óta a fertilis korban lévő nők 20 százaléka korszerű fogamzásgátlókat szed, ezért jelentősen csökkent a művi terhességmegszakítások száma – ezerből tizenegy –, a kereszténydemokrata politikusok viszont megkérdőjelezik a nő önrendelkezési jogát ebben a kérdésben is. – Aggasztó a jelenlegi helyzet, hiszen a KDH minél előbb alá akarja íratni a Vatikáni szerződést, amely legalizálná, hogy az orvosok, egészségügyi intézetek lelkiismereti okokra hivatkozva elutasíthassák a művi terhességmegszakítások, mesterséges megtermékenyítések, sterilizációk elvégzését, de akár a fogamzásgátlók előírását is – fogalmazta meg kételyeit dr. Michal Kliment a Családtervezési Társaság ügyvezető elnöke. Hangsúlyozta: a vallásos orvosokat eddig sem kényszerítették arra, hogy elvégezzék a lelkiismeretükkel ütköző beavatkozásokat. Szlovákiában több kórházban – nem csupán az egyház által fenntartottakban – a kétségbeesett nőket eltanácsolják, holott az orvosok tudják, hogy az idő a terhességet nem vállalók ellen dolgozik. Elfogadhatatlan, hogy egy párt beavatkozzék a nem hívő lakosság szexuális szokásaiba, miközben a szakértők utaltak arra is, hogy a Vatikáni szerződés szellemében eddig is már több törvénymódosításra került sor.

Az esemény utáni tabletta kapcsán – amely meggátolja a megerőszakolt nő nem kívánt terhességét – elhangzott, hogy a 71 országban nyilvántartott és forgalmazott gyógyszer az EU államaiban már nem vényköteles, a bajba jutott áldozat megvásárolhatja a patikában anélkül, hogy beszélnie kellene megaláztatásáról. Bár számtalan tanulmány és a húszéves tapasztalat is bizonyítja, hogy a szernek nincsenek káros mellékhatásai, szedése csak végszükség esetén ajánlatos. – Párbeszédet kell indítani a szakma és az egészségügyi minisztérium között annak érdekében, hogy az esemény utáni tabletta Szlovákiában sem legyen vényköteles – jelentette ki dr. Michal Kliment nőgyógyász, majd hozzáfűzte, több pozitív példa bizonyítja, hogy a nők nem élnek vissza a lehetőséggel. Franciaországban a hagyományos fogamzásgátlót nem cserélték le az esemény utánira, tovább csökkent a művi terhességmegszakítások száma, pedig – vagy éppen azért, mert – szabadon hozzá lehet jutni a Postinorhoz.

Dr. Darina Sedláková, a WHO szlovákiai irodájának vezetője az Egészségügyi Világszervezet célkitűzéseit sorolta. A legfontosabb tennivalója a népegészség támogatása. – Az erőszak nemcsak erkölcsi, hanem társadalmi probléma is. Köztudott, hogy minden ötödik nő szembesül vele, de nem csak családon belül, a háborúban is „hadi fegyverként” vetik be a nők elleni erőszakot. Az áldozatok viszont segítségre szorulnak. Fontos az ideológiai szempontok mellőzése, el kell fogadni, hogy a nem kívánt terhességet megakadályozó, biztonsággal alkalmazható tabletta egészségvédelemi eszköz – mondja.