Három címvédés Bostonban

Három számban címvédés született a bostoni műkorcsolya-világbajnokságon, párosban a kanadai Meagan Duhamel és Eric Radford, a férfiaknál a spanyol Javier Fernández, jégtáncban a francia Gabriella Papadakis és Guillaume Cizeron nyert. Csak a nőknél avattak új bajnokot az orosz Jevgenyija Medvegyeva személyében, de ebben a kategóriában a címvédő nem is volt ott a vb-n.

Javi újra a csúcson

„Szerencse, viselkedj hölgy módjára ma este” – énekelte Frank Sinatra, Javier Fernández pedig élete legjobb kűrjét futotta a TD Garden közönsége előtt. A négyszeres Európa-bajnok spanyol korcsolyázó címvédési esélyei eléggé megcsappantak a rövidprogram után, ahol elesett a négyfordulatos salchowból, míg legnagyobb riválisa (s egyben edzőtársa Brian Orsernél), a japán Juzuru Hanju egy hibátlan rövidprogrammal több mint 12 pontos előnyre tett szert.

Fernández azonban bízott a címvédés lehetőségében. „Tudtam, hogy nyerhetek, ha egy tiszta és hibátlan kűrt futok” – nyilatkozta már kétszeres világbajnokként, s ehhez egyáltalán nem a szerencse, hanem a kemény munka segítette hozzá.

Fernández idén nehezített a kűrjén, a három négyfordulatos és egy tripla axel mellé egy második tripla axelt is hozzáadott, éppen azért, hogy versenyképes legyen Hanjuval szemben. Az olimpiai bajnok japán korcsolyázó a szezon közepén volt csúcsformában, előbb az NHK Trophyn, majd a Grand Prix-döntőn ért el világcsúcsnak számító űrpontszámot. Fernández ugyan elképesztő fölénnyel, hatvanpontos előnnyel nyert az Eb-n, de kűrje Pozsonyban nem volt hibátlan, azzal nem lehetett volna vb-t nyerni.

Bostonban azonban a spanyol korcsolyázó kihozta a programjából a legtöbbet, egyúttal azt is bizonyította, hogy az ő Frank Sinatra-kűrje éppen olyan jól összerakott, mint Hanju japán tematikájú Szeimei című programja. Fernández a vb-n 216,41 pontot kapott a kűrjére, csak három ponttal maradt el Hanju világcsúcsától, a második pontszámban pedig az öt komponensre a 45 lehetségesből 26-szor értékelték tökéletes tízessel a teljesítményét.

Fernández mindezt úgy érte el, hogy begyulladt jobb sarka miatt a kűr előtti napon nem is tudott rendesen edzeni.

Juzuru Hanju sorozatban másodszor lett második edzőtársa mögött a vb-n, holott tavaly és idén is inkább őt favorizálták. A japán korcsolyázó azonban úgy tűnik, fejben nem tudott megbirkózni a nagy téttel, már az kizökkentette, hogy a rövidprogram előtti egyik edzésen a kazah Ten az útjába állt, amikor pedig Hanju zenéje ment – íratlan szabály, hogy az edzésen mindig annak a korcsolyázónak van elsőbbsége, akinek épp a zenéjét engedik, a japán szövetség hivatalos panaszt is be akart nyújtani az incidens miatt.

A kűrben pedig Hanju sokat hibázott, kétszer letette a kezét leérkezéskor, a második négyfordulatos salchowjából elesett, így a kombinációt is bukta. Hanju technikai pontszáma a kűrben 93,59 pont volt, Fernándezé 118,05…

De nemcsak az objektív számok, hanem a szubjektív értékelés szerint is Fernández dominált: kűrjét az egyik neves internetes szakportál, az Icenetwork a spanyol duende szóval jellemezte – ez a nehezen lefordítható kifejezés azt jelenti, hogy valaki a személyes varázsának, szenvedélyének, eltökéltségének köszönhetően valami zseniálisat alkot, amivel a közönségét is megérinti.

Külön liga

A jégtánc volt az egyetlen kategória Bostonban, ahol ugyanaz nyerte a versenyt, aki a rövidprogram után az élen állt: a francia Gabriella Papadakis, Guillaume Cizeron kettős.

Erről a különleges párról megoszlanak a vélemények: sokan felróják nekik, hogy mindig ugyanazt csinálják (a mindig konkrétan az utóbbi két évre vonatkozhat, mert Papadakisék tavalyi és idei kűrje tényleg „hasonlít”, mindkettő lírai és légies, ami a legjobban kiemeli a pár erősségeit), hogy a fiú jobb táncos a lánynál (ez azonban nem egyedi eset, ritkaság, hogy egy pár mindkét tagja pontosan egyforma színvonalat képvisel, de jó koreográfiával ezt meg lehet oldani), s hogy túl magas pontokat kapnak (bostoni kűrjükkel megdöntötték a kűrpontszámok eddigi csúcsát).

Mások pedig úgy gondolják, öt kategória van: férfiak, nők, páros, jégtánc és Papadakis/Cizeron. A kétszeres Európa- és kétszeres világbajnok francia kettős mintha egy külön ligában versenyezne, egészen újszerűen közelítik meg a jégtáncot, és magukkal ragadják a közönséget.

Kűrjük címe „Otthon”, és a pár elmondása szerint ez egy mélyebb program, mint a tavalyi Adagio, amelyben a klasszikus zenét a kortárs balett elemeivel ötvözték. „Ez a kűr rólunk szól, a mi történetünk. Bárhol is járunk a világban, a jégen otthon vagyunk” – magyarázta Cizeron.

Frusztrációk után siker

A kanadai Meagan Duhamel, Eric Radford párosnak nem ez volt a legjobb szezonja – legalábbis a vb-ig biztosan nem. Tavaly mindent megnyertek, s ennek az útnak logikus megkoronázása volt a vb-cím, idén nem ők nyerték a Grand Prix-döntőt, a Négykontinens-bajnokságon pedig a kűr előtt vissza kellett lépniük Meagan betegsége miatt.

Bostonban is csak a második helyen álltak a rövidprogram után a kínai Szui, Han kettős mögött. A kűrben viszont minden összejött nekik. Adele Hometown Glory című dalára korcsolyáztak, és otthonuktól nem túl távol (Boston és Montreal mindössze öt óra autóút egymástól) övék lett a dicsőség. Remekül sikerült a szóló tripla lutz és a négyfordulatos dobott salchow is, az utolsó emelés előtt Duhamel saját bevallása szerint már „szinte felrobbant” a boldogságtól, a kűrjük után pedig önfeledten ugrándozott a jégen: „Akkor már biztosan tudtam, hogy a produkciónk elég lesz az aranyhoz.”

Debütánsból bajnok

A női mezőnyből hiányzott a címvédő orosz Jelizaveta Tuktamiseva, ugyanis az orosz bajnokságon elért gyenge eredménye miatt sem az Eb-, sem a vb-csapatba nem fért be. Ahogy Pozsonyban, Bostonban is honfitársa, Jevgenyija Medvegyeva uralta a mezőnyt, pedig ezúttal a rövidprogram után csak a második helyen állt.

A verseny első felét követően a hazai Gracie Gold vezetett, ő azonban a kűrben többször hibázott, és lecsúszott a dobogóról. Hogy tíz év után mégis volt amerikai érmes a női mezőnyben, az Ashley Wagner érdeme, aki élete legjobb kűrjével a negyedikről feljött a második helyre.

Medvegyeva az elmúlt 23 évben a második olyan női korcsolyázó, aki élete első vb-jén győzni tudott. (2006-ban ez az amerikai Kimmie Meissnernek sikerült.) A 16 éves bajnok még mindig kissé hitetlenkedve, de boldogan nyilatkozott: „Nagyon sokat segített a közönség. Még sosem korcsolyáztam ennyi ember előtt, de hallottam, hogy sokan oroszul biztatnak. Rádöbbentem, hogy többen talán azért jöttek el, hogy engem láthassanak versenyezni, és ez erőt adott.”