Hanva – a titokzatos lelkész nyughelye

A Sajó jobb partján, a folyó teraszaira épült községen első pillantásra látszik, hogy korai alapítású hely.

Hanva (Chanava)

Ila Bálint történész szerint Hanva az egyik legősibb honfoglalás kori szálláshely a gömöriek közül, nevét a Hanva nemzetségről kapta, amely valószínűleg már a 10. századi letelepedéskor kiválasztotta magának ezt a területet. A falu első írásos említése azonban csak 1266-ból származik, azaz a tatárdúlás utáni, korábbi oklevelei elpusztulhattak, ha voltak egyáltalán. Azt biztosan tudni lehet, hogy az oklevéltár számon tart bizonyos Apát-réve helyet, azaz a Sajó folyón átvivő pénzbeszedő helyet 1293-ból, ez a hely valószínűleg a hanvai monostor tulajdona lehetett.

Hová tűnt a monostor?

Nagy valószínűséggel úgynevezett nemzetségi alapítású monostor állhatott Hanván, amelynek a hely birtokosai, a gazdag Hanva vagy Hanvay család volt a donátora, ezt a monostort a mai református templom elődjének vélik. Ezt az állítást cáfolhatja meg az a néhány évvel ezelőtti terepbejárás és megfigyelés, amikor azt tapasztaltuk, hogy a kultúrház udvarán és környékén látott maradványok, terepdeformációk, talajelszíneződések erősen megkérdőjelezik, hogy a református templom lett volna a monostori templom. Bár a templomdomb a legmagasabb földrajzi pont a faluban, a mai kultúrház, az egykori Darvas kastély és annak mintegy hektárnyi udvara számos felfedezetlen érdekességet rejt még a falu múltjából. A Darvas kastély szintén olyan helyen áll, amely egyrészt jól védhető, másrészt viszonylag könnyen megközelíthető. A templomdombtól – amely a kastély szintjétől 10 méterrel magasabban van – a kastélynak helyet adó platót egy viszonylag mély árok választja el, itt vezet ma az út az új sorra. A már említett Darvas kastély a falu szintjétől körülbelül 8-10 méter relatív magasságban áll, körbevéve jól észlelhetően megásott sáncok nyomaival, sőt eddig azonosítatlan, igen jó minőségű téglából rakott pinceboltívek is láthatók az utca felől és bent az udvarban is. A betonpanel takarása alatt, mintegy két-három méter mélyen néhány mívesen rakott boltív nyoma maradt fenn. Hogy mire szolgáltak, azt nem tudni máig sem, építésük ideje sem ismert. Hogy mire alapozható, hogy mégis itt, a mai kultúrház, a korábbi Darvas kastély lett volna a Hanva család monostora? A ma álló református templom jellegzetesen klasszicista építmény, arról nincs információ, hogy amikor 1832 és 1837 között építették, korábbi alapokra vagy épületnyomokra találtak volna az építők. Ha lett volna ilyen, feljegyezték volna. Az egyébként klasszicista stílusú kastély pincéjében azonban vannak olyan helyek, amelyek jóval korábbi építési stílusra utalhatnak. A pince egyik részében a jellegzetesen román kori, bár később is gyakran használt donga boltívek tartják az épületet, és olyan ismeretlen célú helyiségek is találhatók itt, amelyek felfedezésre, kutatásra érdemesnek mutatják a mostanra eléggé megváltozott formájú kastélyt. Hanva fejlődése a 19. század első felében indult meg, amikor a református templom, a paplak, a Darvas és a Hanvay kastély épült, a második nagy fejlődési hullám a 19. század végén és a 20. század első évtizedében következett, amikor szép külső díszítésű, szinte már városias parasztházak épültek, ezekből még mindig elég sok megmaradt, még ha kissé rozogák is már.

Nincsen Hanva Tompa nélkül

„Hanvai papnak hamvai Hanván hamvadnak el.” Tompa Mihály költő, református lelkész, Petőfi és Arany János barátja, a nagy triumvirátus gömöri fia, a „kontár” rimaszombati csizmadia fia 1852-től haláláig, 1868-ig élt ebben a faluban. Kultusza ma is él, szobra, emléktáblája, síremléke, kis helyi emlékszobája várja a betérőt. A kicsike, földbe mélyesztett kripta, rajta a síremlék Arany búcsúszavaival ott áll a templom bejáratánál.