Gyakoriak a fertőző betegségek a roma telepeken

A fentiek a HepaMeta elnevezésű tanulmányból derültek ki, amelyet a roma telepek lakosainak egészségét leginkább veszélyeztető tényezőkről szóló orvosi szimpóziumon mutattak be a szakmai közönségnek. A felméréshez tizenkét kelet-szlovákiai roma telep házi orvosa csatlakozott, összesen 452 roma és 403 nem roma pácienst vizsgáltak ki. A kutatás célja a májbetegségek, a metabolikus szindróma, a fertőző megbetegedések, a szív- és érrendszeri problémák gyakoriságának felmérése volt a roma telepen élő lakosság körében, és rámutatni az összefüggésre az életkörülmények és a megbetegedések között. A felmérés alapján kiderült, hogy a telepen élő férfiak várható élettartama átlagosan 7,5 évvel kevesebb, mint a többségi lakosságnak, a roma nők pedig 6,6 évvel rövidebb ideig élnek. A roma telepen, összetákolt kunyhóban élők 43 százaléka nem jut egészséges ivóvízhez, az alapvető higiéniai előírásokat sem tartják be. Sylvia Dražilová, a poprádi kórház munkatársa elmondta, a hepatitis B és C típusú megbetegedések előfordulására ugyan számítottak a vizsgált roma lakosság körében, de az eredmények riasztóak: a roma telepeken hatszor gyakrabban fordul elő ez a megbetegedés, mint a többségi lakosság körében. „Az első kockázati tényező már a születésnél jelentkezik, a betegséget az anyától kapja meg a gyerek. Később jön a droghasználat, házi tetoválás és nemi érintkezés útján is terjed a kór” – közölte Sylvia Dražilová. „A célunk egyebek mellett az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a krónikus hepatitisre a roma lakosoknál, és arra, hogy időben ki lehet szűrni a betegséget, ami jelentősen csökkenti a gyógyításra szükséges összeget. Komplex megoldásra van szükség, a specialistáknak és a roma lakosokat ellátó orvosoknak együtt kell működniük” – tette hozzá. A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy mivel a roma telepen a környezet önmagában fertőzött, sok a beteg háziállat, férgek, giliszták és egyéb paraziták élősködnek az emberek testében. Ez pedig 10–15 év után halált okozhat.