Grófnő kastély nélkül – a betléri kastély legújabb tárlata

Ez a kiállítás kiváló példája azon szomorú élettörténeteknek, amelyek az Osztrák–Magyar Monarchia szétesése és a kommunista rendszer ideje alatt több ezer család életét befolyásolta. Krajči Judit, a Betléri Múzeum munkatársa elmondta, Erzsébet lánya, Joy Olgyay nagylelkű ajándékának köszönhetően olyan tárlat látható a kastélyban, amely kritikusan áll a szocializmus iránti nosztalgiához és kritikusan a fasizmus iránti érthetetlen szimpátiához. „Erzsébet még ahhoz a generációhoz tartozott, amely megélte a grófok és hercegnők mesés korszakát, az elvarázsolt kastélyok idejét, amikor még azt is tudták, mennyire fontos egy ember számára a család. Erzsébet az Andrássyak egyik korábbi betléri ágából származott, mely elsősorban a zempléni, a sárosi, az abaúji és a gömöri birtokokat uralta. Dédnagyapja, Aladár gróf (1827–1903) volt a legfiatalabb a három fiútestvér, Gyula (1823–1890) és Emanuel (1821–1891) közül. Erzsébet édesapja, Imre gróf 1891-ben született a Tőketerebeshez közeli Velejtén (Veľaty), ő volt Andrássy Sándor gróf ér Esterházy Marietta grófnő legidősebb fia. Imre gróf az Osztrák–Magyar Monarchia nagyköveteként Svédországban találkozott a mindössze 16 éves gimnazistával, későbbi második feleségével, Erzsébet édesanyjával, Stella Kuylenstiernával (1902–1998). Stella rendkívül intelligens, gyönyörű, és jól nevelt fiatal hölgy volt. Az általa írt, majd 1948-ban kiadott Ég a puszta című könyvében – mely később bestselleré vált – a családjukat sújtó tragédiákról ír” – mondta Krajči Judit. Olgyay Erzsébet élete utolsó éveit Oregonban, Joy lányának amerikai egyesült államokbeli farmján töltötte. 93 évesen, 2017. január 24-én meghalt. Erzsébet földi maradványait kívánsága szerint 2017. augusztus 20-án helyezték örök nyugalomra a krasznahorkai várban. Olgyay Erzsébet volt az egyetlen az Andrássy-családból, aki, bár csak halála után, de végleg hazatért.