Galo Vilmos új kiadványa a komáromi zsidóságról

Csaknem egy esztendeje már annak, hogy a Komáromi Zsidó Hitközség történetéről szóló panókiállítás végigjárta Komárom köztereit. Ahogy azt annak szerzője, Galo Vilmos lapunknak kifejtette, sok munka volt az akkori kiállítás anyagában: „Annak a tárlatnak volt egy olyan hátránya, hogy a járvány idején nyílt meg, s nem látogatták sokan. Ezért kár lett volna, ha az összegyűjtött képanyag, a kutatott szakirodalom elveszett volna. A komáromi zsidóságnak pedig nincs ilyen kis összefoglaló könyve, amelyben röviden olvasható lenne a története magyar és szlovák nyelven”. Ennek eredményeként a hitközség gondozásában a napokban megjelent a kiállítás voltaképpeni anyaga – benne néhány olyan fényképpel, amelyek végül nem szerepeltek a panókon. Ahogy a kiállítás, úgy a füzet is az ókori előzményektől kezdve egészen napjainkig foglalja össze a komáromi zsidó közösségek történetét, amelyet akár egy kávézás mellett is kényelmesen átolvashatunk.

Galo Vilmos a komáromi helytörténet avatott kutatójaként jelenleg mélyebben is foglalkozik a zsidó hitközség történetével. Ez jelenleg a hitközségi jegyzőkönyvek feldolgozását jelenti. Az 1880-as évektől 1905-ig terjedő anyagban a történész már számos érdekes mozzanatot talált. Ezzel párhuzamosan átnézi az események sajtóanyagát is: „Megpróbálom kiegészíteni a kettőt. A jegyzőkönyvekben elsősorban a hitközségi problémái szerepelnek, például az ortodox–neológ vita. A sajtó pedig a társadalmi problémákat hozza le: jobban megjelenik az antiszemitizmus problémája, a többségi társadalomhoz való viszony”. Hozzáteszi: kitapinthatóak a korabeli magyarosítási törekvések is. Például a közvélemény jobban elfogadta a neológok közösségét, ám ennek az volt az oka, hogy az ortodoxok németül tanították a hittant.