Fórum és szakmai vita a vidékfejlesztésről

A fórum vendégül látta dr. Entz Gézát, a Pro Professione Alapítvány elnökét, és Kulcsár Lászlót, a gödöllői Szent István Egyetem professzorát, vidékfejlesztési szakembert. Jelen volt még Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke, és Pogány Erzsébet, az SZKC központi irodavezetője. A fő téma a turizmus és az ezen belül elért eredmények, lehetőségek számbavétele volt.

A résztvevők közül elsőként Kardos Ferenc, Rozsnyó polgármestere kapott szót, aki az elért eredményeken kívül kitért a munkanélküliség arányára, amely szerinte már régen meghaladta a hivatalos 30 százalékos küszöböt.

Gordon László erdőmérnök, az MKP járási elnöke erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és természetvédelmi szempontból vizsgálta a Rozsnyói járást. Szerinte ezen a részén az országnak 1 hektár földre sokkal kevesebb támogatást kapnak a mezőgazdászok, mint az északi területeken. Drenko Zoltán, a Rozsnyói Református Alapiskola igazgatója felvázolta az 1997-ben alapított iskolában folyó munka jellegét.

A Jablonca Polgári Társulás elnöke a Jablonca községben elindult kezdeményezésről beszélt, amely a későbbiekben a falusi turizmus alapjait teremtheti meg. Fő cél a jövőben a környező településeket is bevonni hasonló kezdeményezésbe. Az előadó kiemelte, hogy a három évvel ezelőtt beindult vásárok és programok célja a helyi katolikus műemlék templom megmentése volt. Szerinte a fejlődés éppen abban mutatkozik, hogy két év után az önkormányzat is érdeklődést tanúsít a templom iránt, aminek fő bizonyítéka egy sikeres pályázat elnyerése az épület megújítására.

Tököly Gábor történész és műemlékvédő Gömörország egyediségeit sorolta, amivel világszerte lehetne dicsekedni, ha az itt élők meg tudnák ragadni a lehetőségeket. A legtöbb műemlék ugyanis Gömörben található, Süvétén van Közép-Európa legnagyobb, téglából épült rotundája, amely lassan az enyészeté lesz. Itt található az egyetlen megmaradt, itáliai mesterek hatását mutató falfestmény-sorozat. A történész a krasznahorkai Mauzóleumot például az indiai Tadzsmahallhoz hasonlította. A 20. század elején még létezett 300 kastélynak és kúriának már csak az egyharmadát találjuk, azt is gyalázatos állapotban. Tököly beszélt a Gömör Kártya kezdeményezésről, amelynek lényege abban állt volna, hogy mindenki, aki ezzel a kártyával rendelkezik, kedvezményesen jutna hozzá a turisztikai szolgáltatásokhoz. Ám míg Gömör magyarországi részén szinte mindenki, aki a turizmusban érdekelt, kapott a lehetőségen, addig nálunk a Betléri Múzeumon kívül senki sem jelezte érdeklődését.

Lázár Éva, a Betléri Múzeum igazgatója szintén rámutatott a műemlékvédelem katasztrofális helyzetére. Ez pedig a jövőben tovább romlik, hiszen a kulturális minisztérium 300 millióval csökkenti támogatását.

Ambrúzs Ferenc, a Rosárium közművelődési intézmény részéről hangsúlyozta, hogy a régióban nincs szellemi kapacitás, és ebben látja a vidék legfőbb gondját. Az utóbbi 15 év három negatív tendenciáját említette. Az egyik Gombaszög sorsa, amely azért nem lett a régió egyfajta kulturális-közéleti központja, mert politikai érdekek ütköztek fölötte. Jelenleg a területet idegeneknek árusítják ki. Megemlítette a 90-es évek képviselő-testületi összetételét Rozsnyón, amikor 20 képviselőből 11 magyar volt, de nem tudtak élni a lehetőségekkel. Harmadik példaként a Tesco építését hozta fel, amelyet a 80-as évek falurombolásához hasonlított azzal, hogy nem megfelelő helyre kerül, alig 35 méterrel a történelmi városmagtól.

Lőricz Gyula, Kecső polgármestere bemutatta a települést, amely a nemzeti park miatt képtelen fejlődni. Egyelőre csak a hátrányait érzik a besorolásnak. Felhívta a figyelmet a hazai és a magyarországi részen tapasztalható különbségekre, amelyek szomorú bizonyítékai annak, hogy bár a feltételek és a lehetőségek azonosak mindkét oldalon, hazai viszonylatban nem tudnak élni vele.

Fazekas Árpád vállalkozó a mezőgazdaság helyzetét a nehéz körülmények és feltételek mellett nem látja biztosítottnak.

Fábián Edit, a Gombaszög Fejlesztéséért Alapítvány elnöke az elvándorlást és a megfelelő úthálózat hiányát tartja akadályozó tényezőnek. Hangsúlyozta, hogy Gombaszögre régóta létezik kidolgozott stratégia és fejlesztési terv, de a négyévenkénti választásokban kicserélődő illetékeseket és polgármestereket újból és újból győzködni kell ennek fontosságáról. Gombaszög esetében Szalóc község a kompetens, azonban az anyagiak hiánya arra kényszeríti az önkormányzatot, hogy fokozatosan eladja a valamikori And-rássy-vagyont.

Kulcsár László régiófejlesztési szakember szerint érdekes és tanulságos volt meghallgatni a helyzetjelentést, amely nemcsak a gömöri régióra jellemző, hanem általános jelenség. A professzor előrebocsátotta, hogy a mezőgazdaság terén a helyzet még romlani fog, és a vállalkozások 10 százaléka éli csak túl az átmeneti időszakot.

Duray Miklós úgy látja, a térség lepusztulása nem a rendszerváltással kezdődött, hanem 80 évvel ezelőtt. Szerinte ez csak akkor fordítható vissza, ha nem vesszük figyelembe az államhatárt. Példaként felhozta a cseh–szlovák határvonalon létesült 47 átkelőhelyet, ahol eddig még csak utak sem voltak. Ellentétben ezzel a magyar–szlovák határon járt utak váltak járatlanokká. Úgy látja, fontos, hogy leltárba vegyük a potenciális forrásokat, a műemlékektől kezdve a humán erőforrásokig, a tervektől a megvalósulásig. Az SZKC sokat segíthet a kezdeményezések koordinálásában. Fontos egy összefogó intézmény, csak így lehet esély arra, hogy olyan tőke kerüljön a régióba, amely a kis- és középvállalkozásokat már életben tudja tartani.

Pogány Erzsébet, az SZKC vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériumához beadott pályázatuk, amely a régiófejlesztés forrásait térképezné fel, sikeres volt. Ennek révén el tudják majd készíteni azt az adatbázist, amely majd összefogja a szétaprózódott törekvéseket. „Nem az alaptól kezdünk építkezni, hiszen a szlovákiai magyar társadalmi életről szóló térképünk már minden irodában ott van. Ezt egészítenénk ki a vállalkozásokkal.” Mivel az SZKC 10 régióban van jelen, ennél fogva jól ismeri az egyes régiók jellemzőit és problémáit. Pogány Erzsébet a tájékoztató munkán túl ebben látja az irodák fontos szerepét.