Férfikarként kezdte a vízkeleti Harmónia

B. JUHOS MELINDA

A galántai járásbeli községben az ötvenes évek óta működött színjátszó csoport, ennek feloszlása után szerették volna kitölteni a kultúra területén keletkezett űrt az éneklőcsoport megalapításával.

1974-ben vegyes karrá bővült a csoport, a férfiakhoz 13 hölgy csatlakozott, akkor a kórus 44 tagú volt. 2000-től, miután a férfiak kiváltak, női éneklőcsoportként működik a Harmónia, jelenleg 15 taggal. A kórus első karnagya Pintér Ferenc, a diószegi alapiskola akkori igazgatója volt tíz éven keresztül, majd Óvári Mária, három évig 1986–1989 között Kovács Ödön, utána ismét Óvári Mária vette át a csoport vezetését, amely hetente próbál a helyi kultúrházban.

„1979 tavaszán, Pintér Feri bácsi 70. születésnapján volt a vegyes kar névadója. Kodály Zoltán egyik kórusművét énekeltük, az ő elvét választottuk mottóul – nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha többen összedalolnak, aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy harmónia, amelyben mind egyek lehetünk –, s akkor döntöttük el, hogy legyen a vegyes kar neve Harmónia” – tudtuk meg Pék Évától, aki harminc éve tagja a kórusnak. 1990-ben egy fellépésen találkoztak a diószegi citerazenekarral, és citerakísérettel kezdtek el énekelni, ami ismét új színt hozott az éneklőcsoport életébe. Közös fellépések sora következett. Míg az énekkar vegyes karként működött, főleg népdalfeldolgozásokat énekelt több szólamban, Bárdos Lajos, Szíjjártó Jenő, Kodály Zoltán énekkarra írt műveit, majd Ág Tibor által gyűjtött mátyusföldi, csallóközi népdalokat és Magyarország különböző tájegységeinek népdalait.

„Közösen énekelni csak akkor lehet tiszta szívből, ha a kórustagok között megvan a harmónia. Az elmúlt 40 év igazolta ezt! Az eltelt évek alatt nagy család lettünk, együtt örülünk, nevetünk, izgulunk. A sok közös élmény, emlékek, fellépések összekovácsoltak bennünket” – mesélte Pék Éva. A csoport számtalanszor fellépett különböző magyarországi és hazai fesztiválokon Budapesten, Kecskeméten, Tapolcán, Bugacon, Ópusztaszeren, Makón, Hegykőn, Abán, Enyingen, a Pest megyei Taksonyban, és rendszeresen szerepel a régió kulturális rendezvényein.

Legközelebb a felsőszeli Mátyus Néptánccsoportot mutatjuk be.