Felújítják a nyitrai vártemplomot

A beázások és a nem szakszerű felújítási próbálkozások okozták a legnagyobb kártMiriam Hojčušová felvételeA teljes felújítás több tízmillió koronába kerül, a kiadások fedezését a nyitrai püspökség vállalta, de számít a helyi önkormányzat és az állam támogatására is. Misék a rekonstrukció idején is lesznek a vártemplomban, és a kijelölt időpontokban a turisták is látogathatják, az állványokkal eltakart festményeket és szobrokat pedig a vármúzueumban kivetítőről nézhetik meg.

A nyitrai vártemplom három részből áll: alsó és felső templomból, valamint a Szent Emmerámnak szentelt katedrálisból – utóbbi a szlovák történészek szerint a XI. és XIII. század között épült, amikor Nyitra a Nagymorva Birodalom püspöki székhelye volt. A magyar történészek szerint azonban a vártemplom elődjét még Géza fejedelem építette a X. században, amikor István fia a nyitrai várba hozta bajor feleségét Gizellát. Ezt a feltevést támasztják alá az ásatások során feltárt alapfalak, valamint az a tény is, hogy Szent Emmerám Gizella regensburgi főegyházának a patrónusa volt. Valószínű, hogy Gizella papjai magukkal hozták Regensburgból Szent Emmerám ereklyéjét, és erről nevezhették el a hercegi udvarban emelt kápolnát.

Mielőtt a restaurátorok belekezdtek volna a felújításba, először feltárták a károkat és megvizsgálták a falak, freskók, valamint a szobrok állagát. Az eredmények alapján legelsőként a Megváltó Krisztus keresztről való levételét ábrázoló, 1662-ben készült barokk homokkő oltárt hozzák rendbe, mert a beázások és a nem szakszerű felújítási próbálkozások ebben okozták a legnagyobb kárt. Az értékes oltárkép Jan Pergner osztrák szobrász alkotása, és csak a mostani állagvizsgálat során derült ki, hogy a kőből faragott dombormű valamennyi alakjának fejét levágták, és később gipszmásolatokkal pótolták. Vladimír Plekanec művészettörténész, a felújítást végző csoport vezetője szerint az alakokat vélhetően a török megszállók fejezhették le az 1663-as megszállás idején, mert a mozlim vallás tiltja a szentek ábrázolását. Az oltár helyrehozatala után az ugyancsak jelentős károkat szenvedett mennyezeti freskók restaurálása következik, amelyek közül néhányat már a teljes megsemmisülés fenyegetett. A falfestmények értékét növeli, hogy ezek az osztrák Galliarti egyetlen épségben maradt alkotásai.

A nyitrai vártemplomot legutóbb 1931 és 1933 között újították fel, felszentelésének 100. évfordulójára. Azóta a restaurátorok inkább rontottak, mint javítottak az állapotán, 1945-ben a szovjet katonák lőttek is rá. Egy ágyúgolyó eltalálta a tornyát, és teljesen tönkretette a XVI. századból származó harangot.