Feltámasztanák az Ipoly menti vasúti közlekedést

A tervezett beruházásokat az Ipoly Hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás magyarországi partnereivel kívánja megvalósítani. December 16-ig nyújtják be a pályázatot az unió határ menti együttműködést támogató alapjához. Két Ipoly híd – a Rárós–Ráróspuszta és PetőházaPösténypuszta közötti – megépítéséhez már minden engedély, terv és tanulmányterv rendelkezésre áll, a két ország közötti megállapodást is aláírták. A tényleges megvalósításhoz szükséges pénzt kell még előteremteni. A hidak megépítése után a Nagykürtösi járás közúthálózatának felújítása következne. A nógrádiak a hidak mellett az évtizedek óta pangó vasúti közlekedés újjáélesztésében látják a határon túli együttműködés újabb lehetőségeit. A Nagykürtösi járás és Nógrád megye területén halad át ugyanis Szlovákia egyetlen peázs – közös használatú – vasútvonala, amely jelenleg csak a teherforgalmat szolgálja, a nagykürtösi Dolina barnaszénbánya szállít rajta a zólyomi hőerőműbe. „Némi modernizálással és egy hat kilométeres szakasz megépítésével a teherszállítást és az idegenforgalmat is szolgáló közlekedési útvonal létesülne” – mondta lapunknak Lőrinc Mária, az Ipoly Hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás vezetőségi tagja. A szakmai találkozón egy negyven évvel ezelőtti, vízgazdálkodási, energetikai, környezetvédelmi és turisztikai szempontból jelentős elképzelés megvalósításának lehetősége is szóba került. 1968-ban az Alsósztregova kataszteréhez tartozó Prieloh puszta alatti területen egy ötven hektáron elterülő víztározó megépítését tervezték, megvalósítását az akkori politikai események gátolták meg. Az eredeti elképzelések szerint az Ipoly folyónak ezen a szakaszán indokolt lenne egy víztározó létrehozása. Erre a helyi természeti adottságok kiválóan alkalmasak lennének – az Ipolynak ez a szakasza egy több kilométer hosszúságú szűk völgyben van – ahol viszonylag kevés anyagi befektetéssel lehetne völgyzárógátat építeni a kihasználatlan, mezőgazdasági termelésre részben alkalmatlan területen. Erre egyebek között vízgazdálkodási szempontból is szükség lenne. Az Ipoly folyó vízhozama ugyanis az elmúlt években megváltozott, óriásiak a kilengések, van, amikor ugyanazon a szakaszon száraz időszakban alig húsz-harminc centiméteres a vízszint, olvadáskor, esős időszakban pedig négy-öt méter magas.

„Konstruktív volt a találkozó, a munka máris elkezdődött, a hidak megépítésére és a vasút újraélesztését elemző tanulmányra fogunk pályázni. A Rárós melletti víztározó hatástanulmányainak elkészítésére a jövő évben szeretnénk pályázni. S hogy bizonyítsuk, hogy mesterségesen szítják a feszültséget a két nép között, minden résztvevő szlovák és magyar nemzeti színű sálat viselő Mikulást kapott ajándékba” – árulta el Molnár Katalin, az Ipoly Hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás elnöke.