Általános felháborodást okozott Taraba ipolyi vízerőmű-projektje

A környezetvédelmi minisztérium az elmúlt hetekben kezdte el nyíltan kommunikálni, mit is szeretne megvalósítani az Ipoly folyó felső folyásánál. Egy úgynevezett szivattyús-tározós erőművet (szlovákul prečerpávacia elektráreň) építenének meg Málnapatak (Malinec), Látka (Látky) és Szinóbánya (Cinobaňa) kataszterében, a kétszintes tározó Zólyommiklóst (Detvianska Huta) is érinti. Pénteken az ügy kapcsán összehívott lakossági fórum, amelyen polgármesterek és koalíciós képviselők is részt vettek, kiabálásba fulladt.

Féktelenül

A minisztérium eredeti szándékai szerint a munkálatok már 2025 elején elkezdődnének, hogy 2036-ra felépüljön az erőmű, a költségeket 2,4 milliárd euróra becsülik. Komoly problémát jelent, hogy a befektetés előkészítése szlovákiai viszonyokhoz képest villámgyorsan zajlik. 

A kormány tavaly decemberben rábólintott a hatástanulmány elkészítésére, és az engedélyezési eljárást is gyorsított ütemben folytatják le, a külső szereplőknek gyakorlatilag minimális lehetőségük akad a szakmai tervek véleményezésére – a környékbeli lakosok csak a fórumokon, homályos képek és tervek alapján szembesültek azzal, mi is a minisztérium terve és pontosan melyik területek kerülnének víz alá.

Taraba érvelése szerint gyors lépésekkel kerülhetik ki a telekfelvásárló spekulánsok árfelhajtó lépéseit és a történések mutatják, hogy a munkatempó dinamikus ütemben zajlik. Bár az előkészítés villámgyorsan történt, hogy pontosan mit is szeretnének megépíteni a régióban, még mindig nem teljesen világos. Taraba szerint a hatóságok még jelenleg is több variánst fontolgatnak, és csak a kormány véglegesíti a stratégiai befektetésről szóló döntést. A legoptimálisabb esetben egy 2400 megawatt teljesítményű erőmű épülhet meg a völgy felduzzasztása után.

A felháborodás mértéke a gyors reakciókon is mérhető. Bár a tervezetet csak február negyedikétől, összesen öt napig lehetett véleményezni, összesen 29 megjegyzés érkezett – ami Taraba szerint nem is rossz arány, a miniszter intenzív kommunikációt ígér az ügy kapcsán a helyi lakosokkal és a hisztériakeltésnek tudja be a negatív reakciókat.

„Nem az én telkemen”

A helyi önkormányzatok és az érintett lakosok első körben azt kifogásolják, hogy egyáltalán nem is közvetítették feléjük az erőmű létrehozásának szándékát. Taraba olvasata szerint „december közepétől tudni lehetett, mi készül.” A helyszíni beszámolók szerint a minisztérium nem transzparens módon kommunikálja, pontosan miként is fog kinézni a beruházás és az sem világos, melyik területek kerülnek víz alá. Taraba szerint öt épületet árasztanak csak el – ehhez képest Ján Lašák göteborgi aranyérmes hokis egy virális üzenetet tett közzé az Instagramon, amiben elmondja, hogy a szüleitől örökölt hétvégi házát is el fogják árasztani, tönkretéve ezzel a környék környezetét és viszonyait.

Érdekes módon egy másik volt sportoló is érintett, Ján Koristek olimpikon sífutó is a völgyben gazdálkodik a családjával. Koristek egy interjút adott az ügy kapcsán a Postoj portálnak, amiben kifejtette, hogy a projektről nyilvánosságra került képek alapján a zólyommiklósi kataszterben akár ötven családi ház is víz alá kerülhet, de a lakosok csak találgatnak a minisztérium valódi szándékairól. Koristek szerint Taraba ígéretei a környék fellendüléséről és a turizmusról is irreálisak.

Az ügy kapcsán a Magyar Szövetség is megszólalt. A párt facebookos bejegyzésében a csendteremtési kommunikációs stratégia megnyilvánulásának tartja Taraba kijelentéseit.

A párt szerint csakúgy, mint a gömöri nukleáris hulladéktároló esetében, a környezetvédelmi minisztérium most is az utolsó pillanatban próbálja értesíteni a nyilvánosságot a terveiről és igyekszik lecsendesíteni a kritikus hangokat. A Magyar Szövetség szerint Taraba a pénteki lakossági fórumon egyenesen azt ajánlotta a polgármestereknek, hogy “az atom helyett válasszák inkább a vizet.” 

Szivattyúk és tározók

A tervezett befektetés, a szivattyús-tározós erőmű működési elve némileg eltér a hagyományos vízerőművekétől. A két vagy több tározóból álló létesítmény gyakorlatilag tárolja az energiát: ha szükség van a villamos áramra és drágábban értékesíthető a termelt energia akkor a magasabban fekvő tározóból egy turbinán keresztül az alacsonyabb tározóba eresztik a vizet. Az alacsony villanyenergia-fogyasztás idején pedig kiegyensúlyozva a rendszer terhelését, olcsóbban visszaszivattyúzzák azt a felső tározóba. 

A hasonló erőművek egyik előnye, hogy kiegyenlítik a villamosenergia-termelést: a megújuló energiaforrások ennél sokkal kiszámíthatatlanabban szolgáltatnak energiát és aránytalanul terhelik a hálózatot.

Az efféle tározók létesítéséhez hegyes-dombos domborzati viszonyokra van szükség: Szlovákiában négy efféle erőmű létezik, de a legnagyobb, a Fekete-Vágon található létesítmény kapacitása is csak a harmada annak, amit Taraba tervezne. Magyarország az északkeleti régiókban fontolgatja a hasonló erőművek építését.