Felhívás a Kárpát-medence magyarságához

Duray hangsúlyozta: az állampolgárság megfogalmazása az adott ország hatáskörébe tartozik, ehhez sem a szomszédos országok, sem Brüsszel véleményét nem kell kikérniVas Gyula felvételeA szervezet a Búcs községben 2004. december 18-án megfogalmazottakkal összhangban arra kéri a Kárpát-medence civil fórumait, hogy „...sajátos eszközeiket és kapcsolatrendszereiket latba vetve munkálkodjanak a magyar nyelv, a kultúra és a nemzettudat megőrzésén. Kezdeményezzük, hogy minél előbb alakuljon magyar civil fórum azzal a céllal, hogy segítse a nemzettudat megőrzésén munkálkodó civil szervezetek tevékenységét.” A felhívást Benkő Ferenc, a Hídverő szervezet ügyvivője, Neszmély polgármestere olvasta fel a tegnapi komáromi nagygyűlésen. Lapunknak elmondta: a felhívást el szeretnék juttatni a Kárpát-medence valamennyi reprezentatív civil szervezetéhez. A későbbiekben egy konferenciát szerveznek ezen szervezetek részvételével, amelyen kijelölik a stratégiai célokat. A felhívást először a Hídverő Társulást alkotó 13 község (Bátorkeszi, Búcs, Csallóközaranyos, Dunamocs, Dunaradvány, Hetény, Izsa, Karva, Madar, Marcelháza, Pat, Vágfüzes és Virt), valamint Komárom polgármestere látta el kézjegyével. A felhívást természetesen aláírta a nagygyűlés szónoka, Duray Miklós is.

Duray beszédében rámutatott: a trianoni békediktátum után össznemzeti megegyezés volt azt illetően, hogy – bár határokat húztak az emberek közé – össze kell tartani a nemzetet. A kilencvenes évekre az összetartásnak ez az érzése szertefoszlott, a nemzettudat megroppant, mégpedig mindenekelőtt a Magyarországon élők körében. Az anyaország határain túl élőkre ez nem jellemző, hiszen számukra a nemzettudat az önfenntartás részévé vált. Ezért az elkövetkező évek egyik fontos feladatának az egészséges nemzettudat helyreállításának kell lennie. Duray hangsúlyozta: tudatosítani kell, az állampolgárság megfogalmazása az adott ország hatáskörébe tartozik, ehhez sem a szomszédos országok, sem Brüsszel véleményét nem kell kikérni.

Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere szerint tanulni kell december 5-ből. „Örülünk az Európai Uniós tagságnak, örülünk, hogy jóléti társadalmat építünk, de mindez akár a nemzet halálához is vezethet, ha nem eszmélünk időben és nem fogunk össze – mondta. – Hiszen az anyaországiak azokat tagadták meg, akik kulturális téren, sőt, a Magyarországon dolgozó felvidékieknek köszönhetően gazdaságilag is gyarapítják az országot. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az összetartozás eszméje politikamentes és politikán felül álló dolog.”

A nagygyűlésén jelen lévő hazai polgármesterek és a magyarországi testvértelepülések vezetői közül többen megfogalmazták: ha nem tesszük vonzóvá a nemzeti kultúrát, ha nem erősítjük a nemzethez való tartozás érzését, tovább mélyül az anyaországon belüli megosztottság, a széthullás. Az egyik magyarországi felszólaló szerint az előremozduláshoz három dologra van szükség: a civil szerveződések megerősödésére és kapcsolataik kiterjesztésére, bővítésére a határokon túl; az oktatási rendszer reformjára, amely téren szerinte óriási a lemaradás; harmadsorban pedig a jelenlegi magyar kormány leváltására.