Fazekas, Boczán, Tóbiás – a Fabotó citerazenekar

LECZO ZOLTÁN

Boczán Ferenc, a zenekar vezetőjének elmondása szerint ő és Tóbiás Csaba gyakorlatilag ekkor kezdtek el ezen a hangszeren játszani, ám a lelkesedésüknek köszönhetően hamarosan már közönség elé állhattak. „Harmincévesen úgy kezdtem el citerázni, hogy előtte – egy kis túlzással – még gyorsvonatból sem láttam citerát. Az egész úgy kezdődött, hogy Fazekas Istvánnak, az akkor még a régió egyetlen aktív citerásának egyszer az az ötlete támadt, hogy megpróbál szerezni maga mellé még egy-két citerást, hogy ne egyedül kelljen szerepelnie a kulturális rendezvényeken. Az ötlet eljutott hozzám és Csaba barátomhoz is. Az már az első próbákon kiderült, hogy van tehetségünk a hangszerhez, amit aztán nagy kedvvel gyarapítottunk és csiszolgattunk” – mesélte a zenekarvezető. A Fabotó létszáma az évek során folyamatosan változott, a kezdeti négyről hatra, majd hétre bővült, az elmúlt évtől pedig egy régi-új taggal kiegészülve újra a Fazekas István, Boczán Ferenc, Tóbiás Csaba, Tóth Ingrid összeállításban állnak színpadra. „A citera valaha a közös szórakozás hangszere volt, viszonylag egyszerű szerkezet, és a megszólaltatása is gyorsan elsajátítható. A citera eredetével kapcsolatban több feltevés létezik. Az egyik szerint Ázsiában alakult ki, Kínában a Kr. előtti 1100-ban már említik a források. A hivatalos hangszertörténet szerint a magyarlakta területen csak a 19. század óta ismeretes, ugyanez a hangszertörténet viszont a belső-ázsiai eredetét elismeri. A citera a magyarság körében szinte mindenütt megtalálható, de az Alföldön és Erdélyben a legelterjedtebb. A korabeli citerák azonban nagyban különböztek a maiaktól. Más volt a hangzásuk, más a kinézetük, de főként más játéktechnikát igényelt a megszólaltatásuk. Akkortájt kizárólag diatonikus citerák léteztek, amit könnyű elképzelni, ha egy olyan zongorára gondolunk, amin csak két oktávnyi fehér billentyű van, feketék pedig egyáltalán nincsenek. Mivel a hangszereket házilag gyártották, a citerákat nem lehetett összehangolni, ami nem is volt kötelező, egy kis hamisság akkoriban nem számított. Mint ahogy két dudás nem fér meg egy csárdában, akkoriban két citerás sem állhatott egymás mellé. Ez így volt egészen a hatvanas évekig, amikortól a citerákat már hangszerkészítő mesteremberek készítették. Ekkortól indult fejlődésnek a hangszer: az egy húrból több lett, kialakult a tenor, a basszus és a bőgő citera is” – mondta Boczán Ferenc.

A Fabotó citerazenekar 1999 óta a dél-szlovákiai citerazenekarok legjobbjai között szinte rendszeres résztvevője a Bíborpiros Szép Rózsa népzenei és népdalvetélkedőnek, produkciójukat 2010-ben aranysávos minősítéssel értékelte a szakmai zsűri. A magyarországi színpadok sem teljesen ismeretlenek számukra, 2004-ben például Pálházán kapták az első komolyabb szakmai elismerésüket, amikor elnyerték a rendezvény nívódíját. A Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokon 2007-ben Erdélyben, 2008-ban Kárpátalján képviselték a hazájukat, majd a vajdasági 2. Nemzetközi Népzenei Fesztiválon szintén díjat nyertek. A zenekar állandó résztvevője a Bodrogközi és Ung-vidéki kulturális rendezvényeknek, de rendszeresen zenélnek az ország más tájain és külföldön is. Egy ideje minden évben részt vesznek a tiszakécskei citeratábor szakmai továbbképzésén, és ott vannak a Felvidéki Citeratalálkozón is, melyen tavaly 19 zenekar közül elnyerték a rendezvény vándorserlegét. Nagykapos ennek a seregszemlének 2009-ben egyszer már otthont adott, idén pedig újra az Ung-vidéki együttes lesz a rendezvény házigazdája. A Fabotó citerazenekar idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, ennek tiszteletére ősszel ünnepi rendezvényt tartanak, ebből az alkalomból szeretnének CD-t is megjelentetni.

A zenekar tagjai a népzenei hagyományok őrzésén, ápolásán túl a megszerzett tudás átadását, valamint a népzene megismertetését és megszerettetését is fontos feladatuknak tartják. A nagykaposi Erdélyi János Alapiskola elsőseinek például tavaly rendhagyó zeneórát tartottak, a gyerekek is kipróbálhatták a hangszereket és együtt zenélhettek a csapat tagjaival. Az idén 5. alkalommal Nagykaposon megtartandó Lecsó-Folk citera- és népzenei fesztivál programját is igyekeznek úgy összeállítani, hogy a közönség színvonalas népzenei és világzenei produkciókat láthasson. A fesztiválon szerepeltek már neves citerazenekarok és világzenét játszó együttesek is.

Legközelebb a restei Man Of The East együttest mutatjuk be.