Ezernél is több restitúciós ügy a Galántai Körzeti Földhivatalban

Galánta. A Galántai Körzeti Földhivatalba az 503. számú törvénnyel kapcsolatban tavaly 1154 restitúciós kérvény érkezett be, ezeknek mintegy a fele decemberben. Erről Borovszky László, a földhivatal igazgatója tájékoztatta lapunkat.

„Habár pénteken hivatalosan csak 12 óráig van félfogadásunk, az utolsó napon, Szilveszterkor délután háromig fogadtuk az ügyfeleket. Volt, aki 14 óra 50 perckor kopogtatott be, hogy benyújtsa a kérvényét” – árulta el Borovszky. A 1154 kérvény közül január 21-ig 21 kérvényt bíráltak el, közel 24 hektárt adtak vissza tulajdonba az eredeti helyén, és 50,9 hektárnyi területet pótföldként adtak ki. Mivel a földhivatalban is tudják, hogy a kataszteri hivatalban fizikailag lehetetlenség a törvényben megszabott 30 napos határidőn belül kiadni minden megfelelő iratot, ezért az olyan kérvényeket sem utasították vissza, amelyekhez még valamilyen dokumentumok hiányoztak. A hiányzó iratokat utólag csatolhatják a kérvényezők az időben benyújtott kérvényhez.

A Galántai körzetben 49 kataszteri terület van, de hogy melyikben mennyi hektárt kérnek vissza, egyelőre nem lehet kimutatni. A legtöbb kérvény Nádszegről érkezett, de ez nem jelenti azt, hogy itt kérnék vissza a legnagyobb földterületeket. E településen ugyanis az úrbéri társaság kérvényeiről van szó, amelyekben sok apró parcella visszaigénylése is szerepel. Az összes kérvény több mint fele, mintegy 700 beadvány úrbéri földekre vonatkozik.

Nem egyszerű kérdés, hogy a benyújtott kérvényeket milyen időn belül tudják elintézni. Mert igaz, hogy a hivatal harminc napon belül köteles választ adni, ám ha az igénylőnek még valamilyen hiányzó dokumentumot kell csatolnia a kérvényéhez, az ügyintézést addig szüneteltetik, amíg a szükséges iratokat be nem nyújtja. Úgyhogy az ügyfélen is múlik a gyorsaság, illetve azon, hogy ő milyen gyorsan képes a hiányzó anyagokat beszerezni. Az ügyintézést azonban nem szüneteltetik a végtelenségig, mert lehet olyan ügyfél, aki benyújtja a hiányos kérvényt, aztán többé feléje sem néz a hivatalnak. A földhivatal meghatározhat egy határidőt (például fél évet), és ha a kérvényező ezen határidőig nem nyújtja be az összes szükséges iratot, ügyét lezárják.

Jár-e kárpótlás a kitelepítetteknek?

Egy konkrét ügyel kapcsolatban is szerettünk volna felvilágosítást kapni: egy felsőszeli származású magyarországi olvasónk azt írja, nagyapjának, akit 1947-ben telepítettek ki Felsőszeliből, 250 hold földje és Galántán vaskereskedése volt. Szeretné tudni, hogy az eredeti tulajdonos lányainak – akik még Felsőszeliben születtek, de ma már Magyarországon élnek – jár-e ezekért az ingatlanokért kárpótlás. E kérdésre a galántai földhivatalban olyan választ kaptunk, hogy az 503. számú törvény értelmében csakis szlovák állampolgárságú, Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkező személy jogosult a restitúcióra.

A magyarországi állampolgár legfeljebb nevesítetlen földterületet szerezhet vissza. Mégpedig olyan esetben, ha a kataszteri nyilvántartásban tulajdonosként van bejegyezve, és a földjét soha senki nem vette el, tehát az ingatlant nem konfiskálták. Az ilyen vagyonra a kataszteri hivatal nem ad ki tulajdonlapot, de le lehet örököltetni. ĺgy az örökös visszaszerezheti, függetlenül attól, hogy szlovák vagy magyar állampolgár-e. Ez azonban már nevesítési folyamat része. (gl)