Esterházy-konferencia Szencen

Nyolc előadás hangzott el az Esterházyak semptei– cseklészi ágáról, az akkori körülményekről.

Szenc

Esterházy Ferenc magyar kancellár születésének 300. évfordulója alkalmából rendeztek nemzetközi tudományos konferenciát Szencen. A konferencia keretében emléktáblát avattak.

A jelenlévők nyolc előadást hallgathattak meg, az Esterházyak semptei–cseklészi ágáról és annak regionális jelentőségéről, szűkebb rokonságukról és az akkori történelmi körülményekről. A konferenciát Srtrešňák Gábor múzeumigazgató nyitotta meg, majd az alpolgármester, Dušan Badinský üdvözölte a jelenlévőket. Fazekas István történész a magyar királyi kancelláriával és történetével foglalkozott előadásában. Olga Khavanová Esterházy Miklós szentpétervári nagykövet diplomáciai karrierjéről beszélt. Denis Pongrácz ismertette a család egyes tagjainak a tanácsosi, kamarási, lovagi címek megszerzésére tett igyekezetét. Michal Duchoň Cseklész gazdasági-társadalmi viszonyait boncolgatta. Két előadó az árvaházak köré építette beszámolóját. Az elhagyott gyerekek gondozásáról Ingrid Kušniráková beszélt Tallós és Szenc példáján, Eva Kovalská a szenci árvaház iskoláját mutatta be. Radoslav Ragač beszélt a selyemiparról és arról, hogy az Esterházyak semptei uradalma hogyan vált az eper- vagy szederfa nevelésének és a selyemhernyó tenyésztésének központjává. Az előadás-sorozatot Strešňák Gábor zárta, tőle a cseklészi uradalom szociális intézményeiről tudhatott meg többet a hallgatóság. Strešňák lapunknak elmondta, lát esélyt arra, hogy egy átfogóbb konferencián visszatérjenek a témára. „Reméljük, az anyag egyszer megjelenhet könyv formájában is” – tette hozzá a múzeumigazgató. Elmondta, jövőre lesz az évfordulója annak, hogy a Kollégium Ekonomikum gazdasági főiskola 1776-ban megszűnt, ennek alkalmából újabb konferenciát szerveznének.

A konferencia résztvevői leleplezték Esterházy Ferenc emléktábláját a városháza előtti téren.