Értékmentés és szomorú évforduló az Esterházy-kastélyban

A napokban felkerült a neogótikus Esterházy-kastély déli tornyának homlokzatára az a felirat, amely a kastély utolsó átépítésének idejét jelzi. A családi címert is magába foglaló díszítményt a város csináltatta speciális időtálló anyagból. A feliratból kiderül, hogy Galánthai Gróf Esterházy József alakíttatta át a kastélyt 1861-ben. 

Pekarovič György helytörténész lapunknak elmondta, a torony a második világháború idején rongálódott meg, a 19. században hozzáépített rizalitot le kellett bontani, a vakolattal együtt az átépítést jelző felirat is eltűnt. Az épületről rengeteg érdekességet tudtunk meg tőle. Egyebek mellett azt, hogy a kastély eredetileg négy bástyából és a köztük lévő épületszárnyakból állt, zárt udvarral a közepén. A 19. századra jellemző divat, a romantika hatására az emberek elkezdtek visszatérni a természethez, így a korszellemnek megfelelően U alakúvá építették át a kastélyt Galánthai Esterházy József elképzelései alapján. 

A déli torony az egyetlen része az épületnek, amely az eredeti alaprajzból kilóg, vagyis utólag építették hozzá, mert az itt lakók már ki akartak lépni a kastélyból, az erkélyen akartak ücsörögni, társalogni, el akartak térni a reneszánszra jellemző erődítmény szerű megoldástól, ezért épült fel a rizalit

– magyarázta. A rizalitot, azaz az épület homlokzati síkjából kiemelkedő részt, amely a torony második emeletéig ér, a második világháborúban, éppen 80 évvel ezelőtt, 1944. december 6-án érte bombatalálat, akkor sérült meg, ezért 1946-ban le kellett bontani. A kastély feltárása és felújítása során ásták ki annak alapjait, újjáépítették és 2021-ben adták át rendeltetésének, vagyis a Galánta az évszázadok spirálján című állandó kiállításnak. 

Galánta egykori krónikása, Szekács István nagyon precízen és aprólékosan lerajzolta és lejegyezte a 80 évvel ezelőtti bombázást. A galántaiakban tulajdonképpen ekkor tudatosult igazán, hogy háború van. 11 óra körül egy valószínűleg sérült négymotoros bombázógép próbálta ledobni a bombákkal megrakott rakományát. A bombák a kastélyt és a parkot találták el, a légnyomás a környékbeli házakat is megrongálta. A légitámadás során Taksonyra is bombákat dobtak, a falu 6 lakosa vesztette életét. Komolyabb levéltári kutatásokat nem végeztek, így a bombázó és annak legénysége sorsáról csak meg nem erősített szóbeli információink vannak

– fejtette ki Pekarovič György. 

A kastélyt és parkot ért bombázásban életét vesztette az épület gondnokának két gyermeke, akiknek a kastély földszintjén, közvetlenül a torony előtt volt a lakásuk.

A 14 éves Ján Kriho azonnal életét vesztette a bomba által okozott mellkasi sérülések következtében. 

Nővére, a 17 éves Helena december 14-én 5 órakor halt meg a bomba becsapódása következtében elszenvedett mellkasi sérülésben. 

Mindkettőjüket a galántai öreg temetőben lévő katonai sírokban temették el, emléküket a kastély parkjában elhelyezett pad őrzi, rajta egy táblán a nevükkel. A lányt abban a katonai kórházban ápolták, amelyet a szovjet hadsereg előrenyomulása elől Miskolcról költöztettek Galántára, a kastély közelében lévő iskolába épületébe.

A 32 évig működő Pro Renovatione Polgári Társulás, élén Pekarovič Györggyel, nagyon sokat tett azért, hogy Galánta épített és szellemi öröksége megmaradjon az utókor számára. A déli toronyban lévő állandó kiállítást a szervezet állította össze, a korabeli bútorokat is a társulás vásárolta és adományozta a városnak. A most elkészült felirat is a felújítás és újjáépítés része. A helytörténész elmondta, hogy sajnos egyetlen fényképet sem találtak, amelyen látszott volna az eredeti felirat és családi címer, csak régi képeslapokon látni nagyon távolról, de a krónikásnak, Szekács Istvánnak hála – aki minden részletre kiterjedő leírást és rajzot készített róla – sikerült egy hiteles másolatot készíteni róla.