Érte már munkahelyén hátrányos megkülönböztetés magyar nemzetisége miatt?

Egyszer, kassai gimnazista koromban, vásárláskor nem jutott eszembe a görbe vonalzó megnevezése szlovákul. Akkor szidtak rendesen, de egyébként engem nem ért semmi atrocitás abból kifolyólag, hogy magyar nemzetiségű vagyok. Ugyanakkor ismerőseim többször is beszámoltak különféle esetekről, gyakran még idősebb embereket is ért sérelem. Az azonban nem fordult elő, hogy ismerőseim közül bárkit is elbocsátottak volna munkahelyéről nemzetisége miatt, vagy mert munkahelyén magyarul beszélt.

B. Magdolna, nyugdíjas, Léva:

Én 1981-ben, 50 évesen jöttem Lévára. Addig magyar környezetben éltem, így munkahelyeimen nem hogy kellemetlenségekkel, de szlovák szóval sem találkoztam. Itt Léván viszont már olyan is megtörtént velem és a barátnőmmel, hogy fiatalok, mikor az utcán hallották, hogy magyarul beszélünk, szó szerint közénk köptek. Orvoshoz is nagyon félek menni, mert többször volt bajom abból, hogy nem tudok szlovákul. Legutóbb egy kivizsgáláson szólt rám az orvosnő, hogyan létezik, hogy nem bírom az államnyelvet. Egész úton sírtam hazafelé jövet. Itthon pedig mondták az ismerőseim, hogy a doktornő férje magyar. Operációra készülök Pozsonyba, de rettegek, mert egy nő mesélte, hogy szabályosan ráförmedtek, minek jött ide, ha nem tud szlovákul, miért nem ment Magyarországra. Egy másik orvos meg amikor a kérdésére a lányom válaszolt, arrogánsan azt mondta, nem magát kérdeztem.

Szórád Mária, a nyitrai megyei hivatal pénzügyi osztályvezetője:

Mindig szlovák környezet bedolgoztam, és magyarként mindig háromszor annyit kellett teljesítenem, mint a szlovák kollégáimnak, hogy velük egyenrangúnak tekintsenek. Nemcsak a munkámra figyeltek oda jobban, hanem arra is, miről hogyan vélekedem, hogyan öltözködöm és milyen a családi életem. Minduntalan meg kellett például magyaráznom, miért járnak a gyerekeim magyar iskolába. Megszoktam, hogy minden döntésemet többször is meg kell indokolnom, és úgy kell dolgoznom, hogy abban még keresve se találhassanak hibát. Előző munkahelyemen, a Szlovák Takarékpénztárban megéltem, hogy nyíltan megmondták, magyarul nem szólhatok az ügyfelekhez. Azt sem nézték jó szemmel, ha a magyarországi ismerőseimmel magyarul telefonáltam. Itt a megyei hivatalban nem ért még nyílt támadás a nemzetiségem miatt, de gondolom ez a vezető beosztásomnak is köszönhető. A döntéseimet pedig nem tudják megtámadni, mert szigorúan tartom magam a törvényekhez és a képviselőtestület határozataihoz. A magyar beosztottjaim már gyakrabban panaszkodnak, hogy a szlovák kollégák megjegyzéseket tesznek rájuk. (-sk-, fm, v. m.)