Érezhetően kevés a bíró a Galántai Járásbíróságon

Gondolhatnánk, azért ez a nagy munka, az átépítés, hogy helyet készítsenek a kibővült hivatalnak. Január elsejétől ugyanis a megszüntetett Vágsellyei Járásbíróság ágendája is átkerült Galántára. Pedig nem erről van szó – tudtuk meg sok más egyéb mellett Ľuboš Szigetitől, a Galántai Járásbíróság elnökétől.

Tavaly év végén kaptunk bizonyos pénzösszeget arra, hogy az épületben kicseréljük a villanyvezetékeket. Négy emeleten ezt már sikerült elvégeznünk, s hamarosan a földszinti helyiségekben is befejeződik a munka. Erre nemcsak azért volt szükség, mert a régi alumíniumvezetékek már nem feleltek meg a mai szabványoknak, hanem azért is, mert minden irodában és a tárgyalótermekben is van számítógép, tehát a régi vezetékek már nem bírták volna a terhelést. Amiatt, hogy a vágsellyei bíróság ügyeit is átvettük, további 17 irodát kaptunk bérbe a várostól. Jelenleg tizenkét bíró működik Galántán: nyolcan galántaiak, négyen pedig Vágsellyéről kerültek át hozzánk. Van tizenkét magasabb szintű bírósági hivatalnokunk (akik lényegében a bírók asszisztensei) és két joggyakornokunk. Ők mind az ötödik emeleten dolgoznak, amelyet biztonsági okokból elzártunk a többi szinttől, ahol a hivatalnokok irodái és a tárgyalótermek találhatók. Öt tárgyalótermünk van, de ez rövid időn belül meg fog változni, mivel tavaly novemberben megkaptuk a szabadidőközpont volt épületének egy részét. Abban hét tárgyalótermet alakítunk ki, és ott lesz a bíróság archívuma is. Az épületrészt áprilisban szeretnénk átadni.

Milyen bonyodalmat okozott a vágsellyei bíróság átköltöztetése?

Még tavaly októberben megegyeztünk a vágsellyei kollégákkal, melyik tárgyalótermeket adjuk át nekik, hogy mindjárt év elejétől kitűzhessék a tárgyalások időpontjait. Sajnos, a bírók számát illetően mind a galántai, mind a vágsellyei bíróság aluldimenzionált volt, ezért tárgyalni akarunk a létszám növeléséről. Jelenleg egyetlen bírói helyre van kiírva pályázatunk, de ez sem elegendő. A vágsellyei bíróságon hat bíró működött, de közülük ketten megszüntették a tevékenységüket, és erre a két helyre nem kaptak új bírákat. Galántán hasonló a helyzet, mert miután a volt elnök nyugdíjba vonult, nem kaptunk helyette új bírót, egy bírónő pedig gyesen van. Amikor 1996-ban a Galántai Járásbírósághoz tartozott a mostani Vágsellyei járás is, 16 bíró volt. Most tehát négy bíróval van kevesebb, mint az 1997-es különváláskor. Ráadásul azzal, hogy most a Vágsellyei járás újra hozzánk került, még nagyobb lett a körzet, mert közben a Nyitrai járásból négy községet – Mocsonok, Sládečkovce, Felsőkirályi és Köpösd (Hájske) – a Vágsellyei járáshoz csatoltak, vagyis az 1996-hoz képest mintegy tízezerrel megnövekedett a hatáskörünkbe tartozó lakosok száma. A négy bírón kívül Vágsellyéről 18 adminisztratív munkaerő jött át, így a Galántai Járásbíróságon 74 személyt alkalmazunk, s közülük 12 bíró. Az ideális az lenne, ha 18 bíránk lenne.

Mennyi időt vesz igénybe egy-egy ügy?

Ez nagyon egyéni, attól függ, hogy milyen ügyről van szó, menynyire bonyolult jogilag, hogyan működnek együtt a felek. Sokkal rosszabb a helyzet a polgári ügyekben, mint a büntetőjogiakban. Vannak régi, le nem tárgyalt ügyek. Példának okáért van olyan ügy, amelyet tíz év alatt már a hetedik bíró tárgyal. Az utóbbi tíz évben nagyon nagy volt a fluktuáció, gyakran változtak a bírók, és ilyen körülmények között nehéz elvárni, hogy rövid idő alatt befejezzünk egy-egy ügyet.

Az igazságügyi tárca a bíróságok összevonásával kapcsolatban azzal is érvelt, hogy nagyobb testületeket alakítanak ki és jobban szakosodhatnak majd a bírók. Mennyire helytálló ez az érvelés?

Nézetem szerint nagyon. Például most meg tudtuk oldani azt, hogy teljes mértékben elkülönítettük a büntetőjogi részt a civil ügyektől, és jelenleg három bíró csak büntetőjogi ügyekkel foglalkozik. Azelőtt Galántán két bíró végezte a büntetőjogi dolgokat, és ha ők ki voltak zárva a tárgyalásból - például ha az egyikük korábban ügyészként foglalkozott az üggyel, emiatt bíróként nem tárgyalhatta , a másik pedig ismerőse volt az ügyfélnek – , ilyen esetben nem tudtuk szakosodott bírónak kiosztani az ügyet. Olyannak kellett elvállalnia, aki egyébként polgári ügyeket tárgyal. Pedig ma már annyira különbözők a büntetőjogi és a polgári törvények, hogy nem szabadna az ügyeket ilyen módon összevonni. Ha elegendő bíránk lenne, akkor nemcsak a büntető és a civil részleget tudnánk különválasztani, hanem a civil részben is még konkrétabban tudnánk szakosodni. Például a polgárjogi, a gazdasági, az örökösödési ügyeket mind ezekre a témákra szakosodott bírók tárgyalhatnák.

Miként történik az ügyek kiosztása a bírók között?

Több mint két éve működik nálunk az elektromos iktató, amely kiválasztja, az adott ügy melyik bíróhoz kerüljön. Előre senki nem tudhatja, mely ügyet ki kapja meg. Magyarországon ez nem így működik, ott a bíróság elnöke osztja ki az ügyeket az egyes bíróknak, aszerint, hogy éppen mennyire leterhelt a bíró vagy milyenek a tapasztalatai. Nemrég voltak itt a győri kollégáim, akik megkérdezték, ha van iktató, elnökként mi a dolgom. Nekem ellenőrző feladataim vannak, emellett 50 százalékban tárgyalásokat is folytatok. Áprilisban lép életbe a bíróságokról szóló új törvény, amely szerint az elnököknek nagyobb jogköreik lesznek és nagyobb felelősségük lesz az ellenőrzési folyamatban.