Emlékhangversennyel kezdődött a Kodály-év

Vasárnap délután három órakor kezdődött a Kodály Zoltán-emlékhangverseny Galántán, amelyet a zeneszerző halála ötvenedik évfordulójának előestéjén rendeztek meg.

Galánta

Hrbácsekné Noszek Magdaléna Illyés Gyula: Bevezetés egy Kodály-hangversenyhez című versével nyitotta a műsort, utána a vers szlovák fordítását adta elő Molnár László. Szabó József, Magyarország pozsonyi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője köszöntőjében Kodály életéről, Magyarországhoz és a magyarságához fűződő viszonyáról beszélt. Elmondta, hogy Kodály szinte polihisztor volt, csellista, zeneszerző, tudós, bölcsészdoktor, nyelvész, népdalgyűjtő és -kutató, tanár és kemény kiállású közéleti ember. Sok nyelvet beszélt, memóriájáról és műveltségéről legendák szólnak. „Kodály hitte, hogy a zene jobbá teszi az embert. A jó zenének mondanivalója van. Kodály maga is azt vallotta, hogy Galántával való találkozása tette őt magyar zeneszerzővé és a magyar zene szerzőjévé. Itt találta meg zenei anyanyelvünk egész kincsestárát, irodalmát, amely a magyar kultúra záloga” – méltatta Kodályt Szabó József. Hozzátette, a Kodály-módszer nagymértékben segítette a helyi hagyományok átadását, dokumentálását és terjesztését Magyarországon és a határon túl. Az emlékhangversenyen színpadra állt az 1956-ban alakult Kodály Zoltán Alapiskola Gyermekkara, vezényelt az alapító karnagy, Balogh Csaba. Őket a székesfehérvári Alba Regia Vegyes Kar követte öt Kodály-kórusművel. Vezényelt Kneifel Imre. A Kodály String Trio, Jozef Podhoranský csellóművész, Monika Mockovčáková zongoraművész, később Czabán Angelika és Kéry Tamás műsorát láthatta a közönség. Gyöpös István hegedűművész és Gyöpös Krisztina zongoraművész is színpadra állt.