Elkészült a várva várt vízvezeték

Szaniszló Sándor (középen) méltán ünnepelhet. Társulása oroszlánrészt vállalt a vízvezeték megépítésébenSzabó Ottó felvételeA strukturális alapok segítségével kivitelezett építkezésnek köszönhetően nyolc falu – Buzita, Szeszta, Kamáróca, Alsólánc, Reste, Felsőlán, Perény és Hím – kerülhet be az unió által finanszírozott vízvezeték-hálózat építési projektjébe. Perényben, Hímben és Felsőláncon volt már vízvezeték, ám a rossz vízminőség miatt ezek a községek is rácsatlakoztak a vezetékre. Kamárócon a legnagyobb problémát az óvoda jelentette, ahová tartálykocsikban szállították a vizet, s évente többször is vízmintát kellett elemeztetni, ami nem olcsó mulatság. A faluban átlagban öt családra esik egy kút, melynek vízminősége nem volt megfelelő. A Kanyapta menti községek évtizedek óta küzdenek már ezzel a problémával, mert a mocsarak lecsapolásával és szántófölddé alakításával meg?szűnt a környék természetes vízellátása. Az ökológiai stabilitás a tanulmányok szerint Kamarócon és Szesztán a leggyengébb. Mindehhez hozzájárult a vasgyár okozta szennyezés és az intenzív mezőgazdasági művelés, ami szeny?nyez?te a völgy vizeit.

A projektnek több célja volt. Elsősorban az, hogy az említett falvakat rácsatlakoztassa a Somo?di–Kassa gerincvezetékre. Az építkezést megelőző helyzettanulmány ugyanis kimutatta, hogy a falvakban a megengedett men?nyi?ségnél magasabb a nitráttartalom, valamint nehézfémek is előfordulnak a kutakban. A projekt 2004 szeptemberében érkezett a környezetvédelmi minisztériumhoz. A vízvezeték egyik része elkészült, de Kamáróc polgármestere, Szaniszló Sándor, aki a 2000 óta alakult Kanyapta Menti Falvak Társulásának elnöke, már a következő fázison dolgozik. A társulásba tartozó falvak közösen határozták el, hogy mindent megtesznek a vízvezeték megépítéséért. Saját erőből készítették el a műszaki terveket. Hét évig tartott, mire az első fázis befejeződött. A társulás további tevékeny együtt?működésének köszönhetően elkészült a második fázis tervdokumentációja is, amelyet az ünnepségen adott át a polgármester a vízművek igazgatójának. A második fázisban az egész Kanyapta-völgye csatornázását tervezik. 140 ezer eurót szereztek a Phare programból, és a Kelet Szlovákiai Vízművek 37 ezer euróval támogatta a tervdokumentáció elkészítését. Az összköltség 500 millió koronára rúg. Szaniszló Sándor polgármester azonban sajnálatát fejezte ki, hogy az uniós előírás szerint csak a 2000-nél több lakost számláló települések kerülhetnek be a projektbe, ezért a tervezet egyelőre megfeneklett. Kelet-Szlovákiában több mint 937 település van, ebből csak 96-nak van 2000-nél több lakosa, ráadásul ezek a települések már csatornázottak.

A számok tükrében

Az új vízvezeték a somodi forrásból 2472 családot lát el minőségi karsztvízzel. Ez a lefedettség 92 százalékát jelenti. A csaknem 22 kilométeres vízvezeték kiépítésével kapcsolatban Stanislav Hreha, a Kelet Szlovákiai Vízművek vezérigazgatója elmondta, a projekt összköltsége 69 083 millió korona volt. Az anyagi fedezet 75 százalékát európai uniós alapokból, 20 százalékát az állami költségvetésből állták, a vízművek pedig 5 százalékkal járult hozzá a költségekhez. Az összeg a nyolc említett település vízvezeték-hálózatának kiépítésére volt elegendő, valamint két, egyenként 250 köbméteres víztározó felépítésére Buzitán. Összesen 710 darab csatlakozót helyeztek el. Kassa megyében a legutolsó adatok szerint a lakosság 50,8 százaléka élvezheti a kanalizáció és 71,6 százaléka a vízvezeték áldásait. Az arány lassan változik, mivel évente körülbelül hatezer lakos számára épül ki a vízvezeték és a csatornarendszer. Az ország ivóvízzel való ellátottsága tekintetében a déli és keleti régiók a legelmaradottabbak. Szlovákia 16 százalékban nincs ellátva vízvezetékkel, ezen belül is a keleti régió kullog a legutolsó helyen. (kov)