Egy szerencsés sorsú főúri kastély Félben

Ez az ugyancsak tekintélyes méretű épület a 18. századi osztrák barokk stílus mintapéldánya. Egy remekbe készült, igazi főúri pompát és gazdagságot mutató kastély, amely egyszerre valóban reprezentatív, de kényelmes lakhatást is biztosító családi fészeknek készült.

A kastélyról

Pontosan tudni lehet az építésének idejét, 1766 és 1769 közt építették fel, ami a kor építőipari technológiájához képest műszaki teljesítménynek sem elhanyagolható. Egy hatalmas, U alaprajzú, francia kertre néző utcai homlokzata tizenhét tengelyes. Az épületegyüttes manzárdtetős, középtengelyére timpanonos homlokzatú. A tömb sarkaira egy-egy díszítő kiemelkedést húztak a tetőre, a homlokzat szépen tagolt, lizéniák és csavartdíszű vakolt féloszlopok és a félköríves oszlopcsarnokszerű bejárat teszik mozgalmassá a látványát. Egykori belső teréből ma már csak a lépcsőház eredeti, az idők folyamán ugyanis sokat változott, sokféle szerepet töltött be az épület és az ártéri erdőkből kialakított kertje is. Bizonyos Gottfried von Rotenstein 1782-ben megjelent útleírásában ezt a kastélyt mint a főúri pompa egyik külön említésre méltó darabját írta le. Ez a Gottfried von Rotenstein nyilvánvaló álnév, mely alatt egyes feltételezések szerint Pálffy János gróf, mások szerint Gottfried Stegmüller pozsonyi patikus rejtőzhet. Ha a Jeszenák család féli kastélyába is bejutott, személy szerint Pálffy grófot sejteném szerzőnek, akinek családja bő fél évezredig Vöröskő várának birtokosa volt, a Rotenstein szabad fordításban ugyanis vörös sziklát jelent. Az utazó a kastély oszlopcsarnokos bejáratánál játszó zenészekről, a gazdag és díszes szalonokról, a kastély képtáráról a kertben lévő különleges építményekről, műemlékekről, szobrokról és egy érdekes tökkertről írt beszámolójában. Mára ezekből ugyan sok nem maradt, de Fél kastélya így is különleges. Sok vészt túlélt így, 1915-ben tűz pusztította el a tetőt, sok kárt okozva a belső térben is. Volt benne úrilak, volt az I. világháború idején hadikórház, majd a két háború közt szálloda, később az államosítás után fiatalkorú leányok és fiúk javító-nevelő intézete. Ma magas színvonalú szolgáltatást nyújtó szálloda működik benne, belső tereit historizáló stílusban modernizálták a vendéglátás elvárásai szerint.

A kastély birtokosai

Fél kastélyának építtetőjeként báró Jeszenák András Jánost tartja számon a művelődéstörténet, aki 1736-ban született és 1777 februárjában hunyt el, s bár nős volt – felesége Blatniczai és Tótprónay Prónay Johanna volt – házassága gyermektelen maradt. Így a hatalmas, szinte még új kastélyt testvére, II. Jeszenák Pál báró és családja örökölte. Ő egyébként III. Károly király diplomatájaként kapott megerősítést bárói címéhez és egyben királyi tanácsosi rangot is. Pál nem más, mint a pozsonyi Kecske-kapu utcai temetőben nyugvó báró Jeszenák János nagypapája. Vele fiúágon kihal a Jeszenák család, lánya, Lujza Draskóczy Gyula császári és királyi kamaráshoz ment férjhez, így lett Fél kastélya is a hozzátartozó birtokokkal együtt Draskóczy-birtok. Másik lánya Galánthai Esterházy István gróf felesége lett, ő pedig nem más, mint a csehszlovákiai magyarság egykori képviselőjének, gróf Esterházy Jánosnak a nagyanyja. A kastély birtokviszonyai házasságokkal, eladással is változtak. Egy időben a Draskóczy családba beházasodott Vay Dénes és felesége, született Draskóczy Clementina bírta, ők adták el Gyésvári Strasser Rudolfnak. Tőle kobozta el az állam 1946-ban, de a család a restitúciós törvények alapján vissza tudta igényelni. 2006-ban egy szállodaipari vállalkozás vásárolta meg az épületet, 2007 és 2010 közt végezték el teljes felújítását. Azóta várja a vendégeket. Érdemes megnézni!