Egy ezeréves kardot is találtak a régészek a Kassa közelében épülő ipari park területén

Ahogy azt Michal Vojteček archeológustól az ipari park területén zajló munkálatok közepette megtudtuk, egy ilyen nagy építmény előnye, hogy a régészek nem csak részleges feltárásra képesek, mint például a kisebb méretű építkezéseknél, hanem egész falvak vagy sírok csoportos feltárására is. „Ez jelentősen javítja a régió településeinek értelmezési és rekonstrukciós lehetőségeit, a lakosok társadalmi szerkezetét, az ember és a természet kapcsolatát” – nyilatkozta az Új Szónak a helyszínen a SAV archeológusa. A tudósok feltárták a badeni kultúra kőkorszaki népének települését, neolitikus temetkezési máglyák maradványait, egy kenotáfot – az oszmán kultúra szimbolikus sírját a korai bronzkorból. Találtak egy sírt a korai bronzkorból származó pilinyi kultúra népének mintegy 30 urnájával, valamint egy urnát a hallstatti kultúra időszakából. Felfedeztek egy germán települést az ókori Róma idejéből, valamint egy nagyméretű települést a középkorból.

Ómagyar sírok

A SAV szakemberei szerint különösen fontosak a 10. századból vagy a 11. század elejéről származó, mintegy 280 ómagyar sír. A feltárt sírokban talált emberi maradványok többsége még mindig fakoporsókban volt, és nyugat-keleti irányban helyezkedtek el, a fejük nyugat felé irányult, melyek kopaszra voltak borotválva. „A korabeli emberek számára ez azt jelentette, hogy az elhunyt a sírbeli életben a naptól kapta az első levegőt” – derült ki a SAV tájékoztatásából. Az ásatások során feltárt síroknak egyébként olyan jellemzői is voltak, amelyek az ugarit népcsoport jelenlétére utalnak. Ennek bizonyítékai például a lovas sírok, amelyekben az elhunyt mellett elhelyezték lovaik részeit, valamint a lovas felszereléseket. A sírokból származó tárgyak között vannak macheták, fejszék és íjak is. A női sírokban karkötőket, gyűrűket és kerámiaedényeket is találtak. „A fiúk sírjaiban volt a legkevesebb tárgy - kerámiaedények és egy kés, de voltak olyanok is, amelyekbe húst tettek” – tájékoztatott a SAV.

A legjobbat a végére   

Ahogy azt lapunknak Michal Vojteček elmondta, az átfogó régészeti feltárás utolsó fázisának kezdetekor egy olyan sírt is találtak, melyben az emberei maradványok és egyéb személyes tárgyak mellett egy hatalmas, fémből készült kardot is találtak. A szakember szerint ez egy hatalmas siker, s igazából egy olyan leletről van szó, amivel az archeológusok csak nagyon ritkán találkoznak. „Annak ellenére, hogy ezt a sírt is a mintegy 280 ómagyar sír között találtuk, a kard típusa, mérete és kivitelezése alapján nyilvánvaló, hogy egy szláv eredetű fegyverről van szó, mely a jelek szerint közel ezer éve volt elrejtve a föld alatt a sírban. Amint említettem, ezen a részen több száz ómagyar sírt találtunk, s mivel a kard szláv eredetű, a jelek arra mutatnak, hogy annak idején ebben a térségben több etnikum élhetett egymás mellett. S mivel ilyen jellegű tárgyakat csak nagyon ritka esetekben helyeztek a sírokba, a kard tulajdonosa valószínűleg egy magas beosztású, az itt élők számára egy kimondottan fontos, vezető személyiség lehetett” – zárta Michal Vojteček.

Az állami tulajdonban lévő Valaliky Industrial Park és a Volvo Car Slovakia múlt hét hétfőn aláírta a szerződést a földterület megvásárlására. A Volvo kelet-szlovákiai üzemét úgy tervezik, hogy vezető szerepet töltsön be a prémium kategóriás elektromos autók fenntartható és hatékony gyártásában, és nagy hangsúlyt fektetnek majd az alkalmazottakra, az optimalizált logisztikára és a térkialakításra. A göteborgi székhelyű Volvo Cars számára a Kasséhoz közeli új üzem már most is jelentős európai jelenlétük jelentős bővítése lesz, beleértve a technológiai központokat, további gyártóüzemeket és a központot. A Volvo vállalása, hogy 2030-ra teljesen elektromos autógyártóvá válik, és 2040-re szén-dioxid-semleges vállalatként fognak működni.  Az 1927-ben alapított Volvo Cars a világ egyik legismertebb és legelismertebb autóipari márkája, amely több mint 100 országban értékesítí gépjárműveit.