Egy-egy gyors kereszthuzattal szellőztessünk

Az energiaválság hatására sokan újra foglalkozni kezdtek azzal, hogyan tudnának spórolni a fűtéssel. A családi házakban élők közül például többen vásárolnak ismét tűzifát. Fontos azonban, hogy fatüzelés esetén is ellenőrzött forrásból biztosítsuk be a kályhába valót. Kerüljük a hulladékok és biohulladékok (bútorok és egyéb faanyagok) felhasználását - tanácsolja Molnár Levente, aki jelenleg a légszennyezés és károsanyag kibocsátások csökkentésének szakértőjeként dolgozik az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél, Koppenhágában, a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium munkatársaként.

Ne fűtsünk feleslegesen!

A szakember azt tanácsolja, hogy az összes tüzelő berendezésünket tartsuk karban, fűtési ciklusonként tisztítsuk rendszeresen. Ez minden fűtési szezonban a kéményre is vonatkozik, de legalább kétévente mindenképp ajánlott, ami egyben törvényi kötelezettség is. Tűzvédelmi szempontból is ez a biztonságos eljárás. A tűzifa nedvességtartalma ne legyen túl magas, lehetőleg másfél-két év száradási idő után használjuk fel.

„Nem szabad hulladékot égetni! Ez nem kizárólag a hagyományos hulladéknak minősülő dolgokra vonatkozik, mint a háztartási szemét, mindenfajta műanyag, hanem akár a hulladék fára is. Ez is tartalmazhat ugyanis olyan anyagot, például festéket, vagy a kezelőanyagot, ami szennyezi a levegőt. A  kéményen kiáramló füst is árthat. Télen például hegyvidékes és dombos tájakon, kellően alacsony hőmérsékleten sokszor előfordul, hogy nem tud felszállni a füst, hanem lentragad a felszínhez közel, amit az emberek mind belélegeznek”

– mondta el a dunaszerdahelyi szakértő. Ez Csallóközre a szeles időjárás miatt nem annyira jellemző. Inkább dombos, hegyvidéki részeknél fordul elő a szennyezés felhalmozódása és visszacsapódása, mint például Közép-Szlovákiában, ahol minden téli szezonban probléma van a levegő minőségével.

A távfűtésnél könnyebb a helyzet, mint az egyedi fűtésnél, csak eltekerjük a radiátoron a csapot és ezzel szabályozzuk a hőt.

„Ebben az esetben azt tehetjük, hogy nem engedjük kiszökni a meleget, tehát inkább többször szellőztessünk, de ne hagyjuk nyitva sokáig az ablakokat. Ne fűtsünk nyitott ablaknál! Ha szigeteltek a falak és a nyílászárók nem engedik a természetes légmozgást, a légtérben felgyülemlett párát egy-egy gyors kereszthuzattal tudjuk orvosolni. Így kerülhetjük el, hogy ne okozzon problémát, nem idézzen elő penészedést”

– magyarázza Molnár Levente, aki fenntartható energiaügyi tanácsadóként is tevékenykedik.

Felhívja a figyelmet arra, hogy nagyon népszerű manapság a hőszivattyús rendszer. Bonyolultabb változatával egy-egy nagyobb házat, vagy teljes lakótömböt ki lehet fűteni télen, illetve nyáron hűteni. Tehát egész évben kihasználható, ami egy technológiánál mindig nagyon előnyös. Valamint a melegvíz előállítására is használható, miközben nem jár helyben füstkibocsátással.

Nehéz függetlenedni

„Az elektromos áram esetében sokan vannak, akik saját napelemeket telepítenek. Megpróbálják valahogy függetleníteni magukat a rendszertől. De ez valójában nem sikerül, mert a hálózathoz való csatlakozásnak mindenképpen meg kell lennie. Nem tudják megoldani, hogy a jelenlegi életvitelük fenntartása mellett az év minden egyes napján teljesen függetlenek lehessenek”

– fejtette ki a szakértő.

A napelemek megfelelő tárolóegységek, akkumulátorok nélkül nem képesek leváltani a hagyományos energiaszolgáltatást és nem biztosítják a hálózattól való függetlenséget. 

„Ez csupán ott tud igazán jól működni, ahol nincs más választás. Például egy tanyán, egy vadász-, vagy menedékháznál, egy olyan helyen, ahol nincs elérhető vezeték a csatlakozáshoz. Ott viszont fel kell készülni arra, hogy leadjunk az igényeinkből. Nem tudjuk egész éjjel bekapcsolva tartani az eszközeinket, mert akkor nem lesz elegendő áram”

– árulta el a szakember.

A lakossági napelemek telepítésével kapcsolatban említsünk meg pár gondolatot és oszlassunk el pár tévhitet. Természetesen minden energiaforrás, ami kiválthatja az égéssel és végső soron füsttel járó energiatermelést helyi szinten, hasznos és rövid távon is jótékonyan érinti a levegőminőség alakulását. Ugyanakkor egy-egy ország szintjén a szakembereknek figyelembe kell venniük az elektromos hálózat dinamikáját és korlátait. Mint minden rendszer, ez is több tényezőből épül fel és több fajta végfelhasználót kell kiszolgálnia, amelybe beletartozik a lakosság, az ipar, a szolgáltatások stb. Ha energiatermelésről beszélünk, akkor el kell különítenünk a folyamatosan működő alapterhelésre kialakított erőműveket (nukleáris, vagy az egyes országokban még mindig működő szénerőművek) és a csúcsterhelés kiszolgálására szakosodott legtöbbször gázerőműveket (de ide sorolhatóak a vízi erőművek is). Ehhez társulnak a megújuló energiákat kihasználó technológiák (pl. napelem, szélerőművek stb.),  amelyek időszakosan termelik az energiát, egyszerűen fogalmazva olyankor, amikor süt a nap, vagy fúj a szél. Ezekkel az energiákkal nehéz tervezni, ezért nem egyszerű őket a meglévő rendszerbe integrálni. Kellően megtervezett stratégiával és odafigyeléssel azonban mindenképpen lehetséges. Nem véletlenül fektetnek nagy hangsúlyt és folynak kutatások az energia hatékony tárolására, ugyanis a napelemek által termelt energiára általában nem olyankor van a szükség, amikor süt a nap.

Egyes országoknál, ahol a megújuló energiákba nagy hangsúlyt fektettek, ugyanakkor a megbízható energiaforrásokat lekapcsolták, instabillá válhat a rendszer. A lakossági napelemek ezért okoznak sokszor fejtörést a szakembereknek főleg akkor, ha koncepció nélkül hirdetik meg az egyes hivatalok a támogatásukat, nem gondolva arra, hogy bizonyos mennyiség felett képtelenség lesz a megtermelt áramot visszavezetni a rendszerbe. Így ha saját magunk nem gondoskodunk a tárolásról, akkor ez elveszett energiának minősül. 

„Közösségi szinten van megoldás az úgynevezett mikro-, okoshálózatok alkalmazására. Ilyenkor pár család, vagy lakóház összeáll és maguk között alakítanak ki együttműködést, így, ha valaki napelemmel rendelkezik, de nem képes az összes megtermelt áram felhasználására, akkor a szomszédokkal karöltve már egy jobban alakítható mikrohálózatot tud működtetni. Természetesen ehhez is elengedhetetlen egy fajta tudatosság, jószomszédi viszony és a működtetési szabályok lefektetése. Személy szerint nagyobb fantáziát látok a napelemek ipari méretű felhasználásában, úgymint városokban épületek tetejére telepítve (parkolóházak, bevásárlóközpontok stb.), amelyek nagyobb léptékűek és így könnyebb is velük számolni, tervezni és alakítani. Koncepció nélkül azonban, úgy ahogy más, ez sem működhet”

– hangsúlyozza a szakértő. 

Molnár Levente szerint fontos lenne, hogy olyan fűtési rendszert válasszunk, legyen az hőszivattyú, központ fűtés, vagy egyéb megoldás, amely nem igényel helyi szinten eltüzelt tüzelőanyagot. Már ezzel sokat tehetünk levegőnk minőségének megőrzéséért. Ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy legtöbbször a központi fűtés és az áram előállítására is tüzelőanyagokat használnak (földgáz, geomassza, vagy hasadó anyagok a nukleáris erőművekben), melyek közül egyes formák ugyanúgy károsanyag-kibocsátással járnak.  

Az ilyen méretű erőművel, vagy technológiák azonban szűrőberendezésekkel ellátottak, így könnyebb kordában tartani őket, mint egy otthoni lakossági kályhát. Természetesen ezekre is szigorú törvények vonatkoznak, melyek a legjobb elérhető technológiák alapelve szerint meghatározottak. A fatüzelésű kályhák, melyek mindenfajta szűrés nélkül bocsátják a füstjüket a levegőbe, ezzel szemben nehezen, vagy egyáltalán nem kontrollálhatók.