Ebbe az ágazatba viszonylag sokat kell invesztálni

A vállalkozásunkat tíz évvel ezelőtt alapítottuk. Akkor Magyarországon a vágni való nyúlra nagy kereslet mutatkozott. Az egyik nagy cég felajánlotta, hogy akár anyagi támogatást is nyújtana azoknak, akik megpróbálkoznak a nagyüzemi tenyésztéssel. Háztáji jelleggel már azt megelőzően is foglalkoztam nyúltenyésztéssel, ezért úgy döntöttem, belevágok. A régióban úttörők voltunk ezen a területen, így nem volt kitől tanulnunk. Szakmai és pénzügyi gondjaink is voltak. Az első néhány év bizony nem volt egyszerű. Mostanra azonban a problémák nagyrészt megoldódtak, szilárdan állunk a lábunkon. Sőt már a vállalkozás továbbfejlesztésén törjük a fejünket.

Mekkora állománnyal dolgozik?

Kétezer anyanyúlból álló tenyészetem van, egy külön erre a célra felépített és berendezett telepen. Egyszerre mintegy 20 ezer nyulat gondozunk.

Ez egy családi vállalkozás?

Részben igen. A feleségemmel ketten vagyunk a tulajdonosok, ám főállásban csak én dolgozom benne. A feleségem pedagógus. És van három alkalmazottunk is.

Mekkora tőkére volt szükség az induláshoz?

Sajnos, ebbe az ágazatba viszonylag sokat kell invesztálni.

A nyúltenyésztést azért is kezdik el kevesen, mert itt viszonylag nagy az egyszeri beruházási igény. Szükség van egy erre a célra átalakított épületre, és jelentős mennyiségű nyúlketrecre is. Ezek mind horgonyzott acélból készült, hosszú időre szánt, speciális ketrecek. Drága szerkezetek. Szellőztető berendezés és hűtőrendszer is kell, mert a nyári forróságot a nyulak nem bírják. Van egy minimális technológia igénye a vállalkozásnak. Itt is igaz az, hogy rossz körülmények között nem lehet jó eredményeket elérni. A jó körülmények megteremtése pedig sokba kerül. A gazdasági haszonállatok közül a nyúltenyésztésébe kell a legtöbb pénzt beruházni.

Honnan tudja ezt egy kezdő vállalkozó előteremteni?

Úgy kezdtük el, hogy saját pénzünk alig-alig volt. Az említett nagyvállalat támogatását fogadtuk el, e mellé hitelt vettünk föl, illetve igénybe vettük azokat a mezőgazdasági támogatásokat, amelyekhez akkoriban nálunk hozzá lehetett jutni. Pályáztunk vissza nem térítendő pénzekre, s ezeket általában el is nyertük.

Mennyi idő elteltével válik nyereségessé egy ilyen vállalkozás?

Ha a saját befektetéseinket nézem, azt mondhatom, hogy azok 2-3 éven belül megtérültek. Ha a vállalkozás összberuházási igényét veszem figyelembe, akkor ez a határ már jóval kitolódik.

Ma már meg kell küzdeniük a konkurenciával?

Több telep is működik a régióban, ám nincs közöttünk konkurencia. Folyamatos a kereslet, ha kétszer ennyien lennénk, akkor sem tudnánk minden igényt kielégíteni.

Ez csak a hazai piacra vonatkozik, vagy külföldre is szállítanak?

Az élő nyulat egy magyarországi vágóhídnak adjuk el, ám ők a levágott állatok húsát szinte kizárólag külföldön, a gazdagabb európai uniós országokban értékesítik. Magyarországon a széles tömegek nem nagyon tudják azt az árat megfizetni, amibe a szupermarketekben a nyúlhús kerül.

Ha főleg az EU-ban értékesítik az árut, bizonyára az állatok tartására vonatkozó előírások is szigorúak.

Valóban előírják számunkra, hogy mekkora légtérben, milyen ketrecterületen hány állat tartható.

Véleménye szerint a mi vidékünkön életképesek lennének az önökéhez hasonló kisvállalkozások?

A munkanélküliség kérdését biztos nem a nyúltenyésztés fogja itt megoldani, mert ezekben a vállalatokban általában kevés ember dolgozik. Ám amikor megtudták az otthoni kollégáim, hogy ide jövök, rögtön azt tanácsolták, kérdezzem meg, nincs-e valakinek kedve ezen a vidéken nyúltenyésztéssel foglalkozni. A felvásárlást meg tudnánk oldani, hisz uniós tagországok lettünk, és a kereslet is óriási. A fő problémát inkább a tőkehiány jelentené, illetve az, hogy hogyan jutnának az itteni vállalkozók az EU-s pénzekhez.

Valóban, hogyan lehet ezekhez hozzájutni?

Az, hogy egy-egy ország mezőgazdaságát az unió mekkora öszszeggel támogatja, mindig adott. Ők írják ki a pályázatokat, és ők határozzák meg azt is, mely területeket kívánják támogatni. A benyújtandó pályázatban az igénylőnek le kell írnia, mit szeretne csinálni, miért lát abban üzletet. Ezután üzleti tervet kell készíteni, és ha ezt az elbírálók jónak találják, akkor olyan támogatást adnak, amelyet nem kell visszafizetni.

Ön az éves költségei hány százalékát tudja pályázati forrásokból fedezni?

A működési költségekre nincs támogatás. Egy új létesítmény fölépítéséhez körülbelül az összköltségek 45 százalékára tudok pályázati forrásokat igénybe venni.

A vállalkozásukban a tenyésztéstől a szállításig mindent egyedül végeznek?

Nem, nálunk ennek az egész iparágnak jól fölépített rendszere van. Bizonyos vállalkozók gyártják a speciális nyúltápot, mi tenyésztjük az állatokat, és külön cégek végzik a szállítást. A vágóhidak pedig feldolgozzák a húst.

Mi lesz az állatok szőrméjével?

Ezt nem tudom, s erről a vágóhidak is mélyen hallgatnak. Én is kíváncsi lettem volna arra, hogy hogyan értékesítik a szőrmét, ám erre vonatkozó információt nem sikerült senkitől sem szereznem.

Melyek a legnagyobb nyúlhúsfogyasztó államok Nyugat-Európában?

Általában a leggazdagabb országok: Németország, Svájc, Franciaország, Belgium és Hollandia. Az utóbbi időben pedig meglepő módon Oroszországból érkeznek megrendelések. Valószínűleg már Moszkvában is van egy olyan rétege a lakosságnak, amely úgy él, mint a párizsiak vagy a genfiek. Hazai viszonylatban csupán a magas ára miatt nem keresett a nyúlhús?

Valószínűleg igen. Egy kiló 5-6 euróba kerül. Ezt a hazai vásárlók nem nagyon tudják megfizetni.

Miért ilyen magas ez az ár?

Azért, mert a nyúlhúst kitermelni nehezebb, mint a többi haszonállatét. Sertéseket például hatalmas mennyiségben lehet tartani, Hollandiában léteznek 20 ezer anyakocás telepek is. A nyúl sokkal több törődést és figyelmet igényel. A termelés költségei itt jóval magasabbak.

Az Ön vállalkozása mitől sikeresebb, mint a többi hasonló?

Egy telep vezetésének számtalan szakmai csínja-bínja van. Fontos az is, hogy hogyan és milyen gyorsan képes valaki egy problémát megoldani. Igyekszem megfelelni az elvárásoknak, ám az igazat megvallva, én nem tudok olyan magyarországi nyúltelepről, amelyik az elmúlt tíz év folyamán ment volna tönkre...

Mik a buktatói ennek az üzletágnak?

Elsősorban a tőkeigény. Sokan, ahogy mondtam, épp ezért bele sem mernek vágni. A másik pedig az állategészségügy problémája. Vannak bizonyos technológiai szabályok, amelyeket szigorúan be kell tartani. Egy istállóban, egy légtérben akár 10 ezer állat is lehet egyszerre. El lehet képzelni, hogy egy idejében fel nem fedezett fertőző betegség mekkora károkat képes okozni.

Említette, hogy szeretné a vállalkozását továbbfejleszteni. Nem becsüli túl a piaci igényeket?

Tudok két olyan magyarországi telepről is, amelyeken 20-20 ezer anyanyulat tartanak. A mi kis vállalkozásunk a maga kétezres állományával még bőven fejleszthető. Szerintem egy telep addig kezelhető, amíg a tulajdonos legalább naponta egyszer végig tudja nézni az állományát, és kezelni képes az azzal összefüggő problémákat. A nyúlhús felvásárlási piaca stabilnak látszik, szerintem az elkövetkezendő tíz évben folyamatos kereslet várható. Manapság ez egy stabil üzletág.