Büntetlenek maradnak az agresszív kiskorúak

Létánfalva/Pozsony. Tavaly nagy visszhangot váltott ki a 14 éves rimakokavai Pavel B. esete. A fiú brutális kegyetlenséggel halálra vert egy nyugdíjas asszonyt, ám tettéért – mivel a tett elkövetésekor még kiskorú volt – nem lehetett felelősségre vonni. A napokban pedig a létánfalvi romatelepen esett bűnbe kiskorú: egy 14 éves fiú, a helyi speciális iskola diákja, berángatott kunyhójukba egy 16 éves lányt és megerőszakolta. Ám mivel még nincs 15 éves, nem büntethető, kommentálta az esetet Jana Demjanovičová, a Kassai Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Tavaly Szlovákiában 3035 bűncselekményt követtek el kiskorúak, ez a bűnügyek hat százaléka. Azaz 610 betöréses lopás, 70 autólopás és feltörés, 142 zsebtolvajlás, 357 terménylopás, 122 rablás, 11 rasszista indítékkal elkövetett bűncselekmény, 222 zsarolás és 48 nemi erőszak és fajtalankodás elkövetői voltak gyerekek. A rendőrség a kiskorú bűnözőkről nem vezet kor szerinti statisztikát, azonban nem hivatalos rendőrségi források szerint a kiskorú bűnelkövetőknek legalább a fele 14 éves.

Vélhetően ez indíthatta az igazságügyi minisztériumot arra, hogy a büntetőtörvénykönyv reformja keretében csökkentse a büntethetőség alsó határát, 15 évről 14-re. Ez egyébként az EU több országában is így van.

A mai gyerekek nem agresszívabbak, mint elődeik, csak nem tudják indulataikat megfelelő módon kezelni, véli nemzetközi tanulmányokra hivatkozva Stredl Terézia pszichológus. Ami megváltozott, az az agresszió kezelésének módja: gyengébb a gyerekek önkontrollja, önuralma. A gyerekek veleszületett, egészséges agressziója nincs kellő módon szocializálva. A szülői nevelés hiányosságai már a dackorszakban megmutatkoznak. Ha a kisgyermek ekkor nem tanulja meg kezelni az indulatait, a kamaszkorban kommunikációképtelensége könnyen fajul öntörvényűségig. A szakember szerint a felgyorsult biológiai fejlődés miatt a büntethetőség alsó határának leszállítása nem ütközne különösebb akadályokba. Azonban a családi és az iskolai nevelés hiányosságait nem lehet pusztán represszív intézkedésekkel orvosolni, mert akkor a szocializálatlan, az iskolában sikertelen, túlkoros gyerekeket egyenesen szállíthatnák a fiatalkorúak intézetébe, mondta Stredl Terézia. A nehezen szocializálható 13-14 éves gyerekek esetében a nevelőintézeti elhelyezést is problematikus elintézni, mert mire sorra kerül, az érintett gyakran már a 15. életévét is betölti. Ha tehát a gyermekvédelem rendszerének jelenlegi struktúrája nem változik meg, nem lesz elegendő reszocializációs lehetőség, akkor a büntethetőség korhatárának leszállítása csak egy adminisztratív döntés marad, mely nem old meg semmit.

Úgy látszik, az állam még nem ismerte fel a reszocializáció fontosságát, ugyanis a pedagógiai-pszichológiai tanácsadó központok normatíváját ez év januárjától csökkentette. Pedig ezek az intézmények foglalkoznak a viselkedési zavarokkal küzdő gyerekekkel. ĺgy ezek a rendkívül fontos intézmények fenntartási gondokkal küszködnek. (kcr, s)