Bronzkori temető Galántánál

A régészek több értékes lelőhelyet is felfedeztek, közülük legjelentősebb a Galánta és Taksony között található bronzkori temető. Eddig a terület kétharmadát vizsgálták át, negyven sírt tártak fel. „A sírokat észak–dél irányba orientálták, a halottakat guggoló, zsugorított testhelyzetben temették el” – tájékoztatta lapunkat Michal Mlynka régész. A sírokban mindennapi használati tárgyakat, csészéket, kerámiaeszközöket, lapos tálkát, ruhadíszeket és bronzból vagy aranyból készült ékszereket is találtak. „Férfi-, női és gyereksírokat egyaránt feltártunk” – folytatta a régész. Elmondta, már a bronzkorban is fosztogatták a sírokat, sok temetkezési helyet megrongáltak vagy kiraboltak. „Ha tudták, hogy valakit gazdag felszereléssel temettek el, egy idő után visszatértek a sírhoz és teljesen kifosztották. A sírok nyolcvan százalékát már kirabolták” – mondta Mlynka.  A körülbelül négyezer éves temetőt sokáig használták. A lapos környéken ez volt az egyetlen kiemelkedés, a régész szerint a bronzkori ember ezért választotta ezt a területet temetkezésre. „A homokdűne nagy részét 1958-ban tárták fel. Az egész tele volt sírokkal, az adatok szerint tizenkét méter magas lehetett a domb” – tájékoztatott a régész. Országos viszonylatban jelentős lelet a temető. „Szlovákiai viszonylatban nagy temetőről beszélhetünk, viszont, ha Magyarországhoz hasonlítjuk, ott nem ritka, hogy több ezer sírt tárnak fel. Itt láthatjuk a lakosság összetételét, azt, hogy meddig éltek és értékes információkhoz juthatunk” – tette hozzá Mlynka. A kiásott tárgyakat és csontokat megtisztítják, majd leltározzák. Elhelyezésükről a műemlékvédelmi hivatal dönt. Mlynka elmondta, a leletek általában a régióbeli múzeumokban kapnak helyet. A temető feltárásánál egy újkori építményt is felfedeztek a régészek, egyelőre nem tudják, mire szolgálhatott. A bronzkori temető mellett germán és középkori településrészt is feltártak. „Két területet találtunk a Nemeskosút mellett épülő körforgalomnál. Az egyik oldalon egy viszonylag gazdag, ötven objektumot tartalmazó germán települést tártunk fel kemencékkel, a másik oldalon pedig egy tizennegyedik századi települést tizenkét objektummal. A vasút mellett további három objektumra leltünk” – folytatta Michal Mlynka. A négyezer évvel ezelőtti fosztogatók mellett a modernkori sírrablók is sok fejfájást okoztak a régészeknek. „Megfigyeltük, hogy hétvégenként megjelent két személy fémdetektorral, a sírokat most is fosztogatták. Kizárólag a fémre mentek. A fosztogatással Szlovákiában is sok probléma van, de ritkán fordul elő, hogy egy ásatást rabolnának ki, többnyire várromok környékén kutatnak” – tájékoztatott a régész. Hozzátette, az ügyben a rendőrség is nyomoz, ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést. Az eset óta a rendőrök gyakrabban járőröznek a környéken, az ásatást hétvégenként őrzik. Az elkerülő út második szakaszának építésénél is meglepő eredményt hozott a régészeti ásatás – akkor az első és a negyedik századból románkori germán települést tártak fel Nemesnebojsza kataszterében.