Botrány botrány hátán a nyitrai kórházban

Az intézmény egyik legjobb ortopédsebészét, Jozef P.-t szeptember 4-én hétfőn a saját irodájában tartóztatták le, miután egy betegtől 20 euró (!) kenőpénzt vett át azért, hogy előnyben részesítse a műtétre várakozók sorában. A kórházból rendőrök vezették el, azóta szabadságon van. Denisa Baloghová, az országos rendőr-főkapitányság szóvivője közölte, az orvost hónapok óta figyelték. Összesen tíz esetet vizsgálnak, több száz euró kenőpénzről van szó. Azokat a pácienseket bűnvádi eljárás fenyegeti, akik a kenőpénzt adták.

A betegek kiállnak érte

Tatiana Timková, a kórház szóvivője közölte, az egészségügyi intézmény vezetősége elhatárolódik az esettől, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Jozef P. az egyik legjobb sebészük, bármelyik csúcsintézményben megállná a helyét, és mostanáig semmilyen gond nem volt vele. „Elítéljük a korrupciót, és az esetet egyéni mulasztásnak tekintjük” – áll a kórház nyilatkozatában, holott a betegek szerint Nyitrán is bevett gyakorlat, hogy a műtéteket borítékkal sürgetik és hálálják meg a betegek. A közösségi oldalakon sokan támogatják a sebészt, azt írják, nem ő volt az egyetlen, aki pénzt fogadott el, de legalább rendesen elvégezte a munkáját. „Húsz euróért üldözik az orvosokat, a politikusok pedig százmilliókat lopnak következmények nélkül. Adjanak több pénzt az egészségügyre, fizessék meg a jó szakembereket és nem lesz szükség a mindenki számára megalázó borítékokra” – írta az egyik hozzászóló. Többen petíciót kezdeményeznek Jozef P. mellett, mert attól tartanak, nem lesz aki operáljon az ortopédián, és a várólisták még hosszabbra nyúlnak. A sebész ugyanis nagy valószínűséggel évekig nem praktizálhat. Nem ez volna az első ilyen eset a nyitrai kórházban, 2009-ben öt évre tiltotta el a bíróság hivatása gyakorlásától Ivan Kliment altatóorvost, akinek a hanyagsága miatt 2007. szeptember 4-én az akkor 16 éves Šimon Buch az orrsövényműtét után kómába esett. A fiatalember azóta sem ébredt fel, szülei gondozzák, akiknek 500 ezer eurós kártérítést fizetett ki a kórház.

Az ortopéd szakorvos értesüléseink szerint beismerő vallomást tett és vádalkut szeretne kötni, ami azt jelenti, hogy pénzbírsággal és szakmai tevékenysége ideiglenes felfüggesztésével megúszhatja. Ellenkező esetben háromtól nyolc évig terjedő szabadságvesztésre számíthat még úgy is, hogy a páciensek mind azt állítják, önként adták neki a pénzt. Azzal, hogy meg akarták hálálni a munkáját, nem védekezhet, mert mindegyik esetben a műtét vagy a vizsgálat előtt vette át a borítékot.

Használt rögzítőket kaptak

Az orvost 20 euróval lefizető nyugdíjas asszony ellen ugyancsak eljárást indult, de vádat nem emeltek ellene, mert jelentős mértékben hozzájárult a tettes leleplezéséhez. A kórház műtéti rendjében értesüléseink szerint nem okozott fennakadást a sebész letartóztatása, egyetlen tervezett műtétet sem kellett elhalasztani. Kérdésünkre, hogy Jozef P. dönthetett-e egyedül a műtéti sorrendről, Tatiana Timková azt válaszolta, „a sorrendet a klinika vezetője hagyja jóvá, egyetlen ember sem tudja befolyásolni.”

A klinika vezetője, Šimon Kónya más ügyben gyanúsított: az Általános és a Dôvera Egészségbiztosító azt vizsgálja, valóban megkapták-e a betegek az általa előírt, méretre szabott rögzítőket, vagy csak a biztosítóknak számolta el őket. Mindkét biztosítóban arra figyeltek fel az ellenőrök, hogy 2014 óta gyanúsan megnőtt a méretre előírt ortopéd segédeszközök előírása. Ezeket bokaficam, izomhúzódás, és más mozgásszervi elváltozás gyógyítására írhatja elő az orvos. Léteznek sorozatgyártásban készült, olcsóbb darabok, és olyanok is, amelyeket komolyabb esetekben méretre készíttet az orvos. Minden páciensnek, minden esetben új, megfelelően rögzítő darabot kellene kapnia, de a nyitrai kórházban nem ez volt a gyakorlat. A sorozatban készült segédeszközöket a páciensek a gyógyulást követően visszavitték az orvosnak, és más is megkapta őket, méretre pedig a valóságban szinte egy segédeszköz sem készült.

Gyanút fogtak a biztosítók

A biztosítók azért kezdtek érdeklődni a méretre szabott ortopéd segédeszközök iránt, mert 2011 és 2014 között a duplájára emelkedett azok előírása Az Általános Egészségbiztosító 2011-ben 20 millió, 2016-ban már 35 millió eurót fizetett ki ezekért, a Dôvera, 2011-ben 6,4 milliót, 2016-ban 11,5 milliót. A szemet szúró különbség okát úgy próbálták kideríteni, hogy minden betegnek, akinek a segédeszközét kifizették, küldtek egy kérdőívet, amelyben arról kérdezték, megkapta-e az eszközt, ki vett tőle méretet, hol és mikor adták ki a segédeszközt és valóban ő írta-e alá az átvételi elismervényt. A válaszok kilencvenkilenc százalékában az állt, hogy senki nem vett tőlük méretet, az gyógyászati segédeszközt a fiókból vette ki az orvos és még szólt is, hogy vigyék vissza. „Egy ilyen méretre készített rögzítő ára 100-150 euró, a gyógyszertárban viszont 20–30 euróért kapható. Sok esetben ilyet kaptak a betegek, de nekünk méretre készült segédeszközt számoltak el az orvosok” – magyarázta Viktória Vasilenková, az Általános Egészségbiztosító szóvivője.

Ráadásul egy rögzítőt több betegnek is kiadtak, úgyhogy az már nem is használhatott, mert nem volt elég rugalmas. „Előttem vette ki a doktor úr a fiókból, láttam, hogy kinyúlt, de mit mondhattam, örültem, hogy adott valamit. Méretet nem vettek tőlem, alá sem írtam semmit, csak arra figyelmeztettek, hogy három hét múlva vigyem vissza a segédeszközt” – mondta lapunknak az 57 éves Ivan Varga, aki ugyanezt írta a biztosítónak is. Hasonló eset több száz lehet, mert csak a nyitrai kórházban vagy 130 ezer euró értékben számoltak el olyan rögzítőket, amelyeket a betegek nemhogy nem viseltek, de soha nem is láttak.

Hatósági szakértő a csaló

Az eset pikantériája, hogy a hamis elszámolásokat aláíró Šimon Kónya hatósági szakértő. Ő volt az, aki a rendőrség kérésére elsőként mérte fel 2006-ban Malina Hedvig sérüléseit, és miután vonalzóval minden kék foltot megmért, arra a következtetésre jutott, hogy azok régebbi eredetűek, vagyis nem támadhatták meg úgy, ahogy a nő elmondta. A szakvéleményt követően meredeken ívelt felfelé a karrierje, csakhamar a sebészeti osztály főorvosa, majd az ortopédiai klinika vezetője lett. Megkeresésünkre nem válaszolt, asszisztense azt mondta, szabadságon van. „A kórház megkapta a Dôvera egészségbiztosító által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvet, folynak a tárgyalások a kórház és a biztosító között. Az egészségügyi minisztériummal való egyeztetést követően foglalunk állást az ügyben” – válaszolta kérdéseinkre Tatiana Timková, a kórház szóvivője. Egyelőre a Dôvera sem nyilatkozott konkrétabban. A biztosító szóvivője, Matej Štepiansky azt írta megkeresésünkre, hogy a tárgyalások során szembesítik a kórház képviselőit az ügyfelektől kapott válaszokkal, amelyek arra engednek következtetni, hogy nem kapták meg azt az ellátást, amelyet a kórház elszámolt. „Összesen 26 egészségügyi kellékeket forgalmazó boltot, 15 kórházat és 1 egészségügyi központot ellenőrzünk. Nagyon komoly, órákon át tartó tárgyalásokról van szó, amelyek a 2016 júliusától 2017 augusztusáig terjedő időszakot érintik. Feltételezzük, hogy október végén, november elején zárjuk le az ügyet. Az okozott kár több százezertől egymillió euróig terjedhet, ezért nem kizárt, hogy a tettesek ellen bűnvádi feljelentést teszünk.”

Több technikus benne volt

Mint kiderült, a tettesek szervezett, az egész országra kiterjedő hálózatba tömörültek. Azok között, akik méretre szabott rögzítőkről szóló dokumentumokat írtak elő, de sorozatban gyártott, kéteurós segédeszközt adtak a páciensnek, több főorvos, hatósági szakértő, sőt, az egészségügyi minisztérium munkatársa is megtalálható. Valószínűleg a méretre szabott eszközöket gyártó technikusok is érdekeltek voltak a dologban, mert szakmai kamarájuk elnöke, Juraj Čief a biztosítók vizsgálódásának kezdetekor levelet írt nekik, hogy számolják fel a készleteiket. Arra figyelmeztette őket, hogy „a büntetések hatalmasak, a specializált csapatnak különleges hatáskörei vannak, és független az Általános Egészségbiztosító szokványos hivatalnokaitól”. Bennünket is érdekelt, milyen készletekről volt szó, és miért kell az ortopéd szakembereknek bármilyen ellenőrzésektől tartaniuk, de Juraj Čief többszöri megkeresésünkre sem válaszolt.

Az ortopédiai segédeszközökkel feketéző kórházak nem ússzák meg azzal, hogy megtérítik a biztosítónak az okozott kárt. Az egyes orvosok felelősségre vonásáról a biztosítók és a kórházak az okozott kár függvényében döntenek. Az általunk megkérdezett ügyvédek szerint egyértelműen szándékosan elkövetett csalásról van szó, amelyért kettőtől tíz évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Feltéve, hogy a tettesek a múltban szerzett érdemeikért nem élveznek politikai védettséget…

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"288867","attributes":{"alt":"","author":"Jozef Jakubčo felvétele","class":"media-image","height":"356","style":"width: 600px; height: 377px;","title":"Sebastián szülei, Dominika és Anton elhunyt fiuk emlékére Zajacról Sebínkora változtatták a vezetéknevüket","typeof":"foaf:Image","width":"567"}}]]

A kórház személyzete felelős a hároméves kisfiú haláláért

A nyitrai kórház személyzete hibázott annak a három és fél éves kisfiúnak az esetében is, aki januárban halt meg az intenzív osztályon. Sebastián cukorbetegség gyanújával került kórházba, 19 volt a vércukorszintje. Ezt 9-re sikerült csökkenteniük az orvosoknak, de a gyerek másnapra rosszabbul lett, hányt és nagyon gyenge volt. Az orvosok ennek ellenére azzal nyugtatták a szülőket, hogy aggodalomra nincs ok, cukorbetegségbe nem szokás belehalni. A kisfiút éjszaka újra kellett éleszteni, ezért másnap az orvosok úgy döntöttek, Pozsonyba szállítják. Ott már csak az agyhalált tudták megállapítani, a boncolási jegyzőkönyvben az áll, hogy agyduzzanat következtében halt meg. A szülők szerint az intenzív osztály személyzetének hanyagsága okozta a kisfiú halálát, mert nem kísérték figyelemmel a gyerek életfunkcióit, az ágya melletti szívmonitor be sem volt kapcsolva. Azt, hogy eszméletlen és teljesen elkékült, az ágya mellett virrasztó édesanyja vette észre, a nővérek sokáig az újraélesztő készüléket sem találták. Végül orvost kellett hívni hozzá, aki újraélesztette, de a szülőknek megmondta, hogy valószínűleg súlyos agykárosodást szenvedett a késedelem miatt. A szülők feljelentést tettek az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatalnál, amely szakértők bevonásával vizsgálatot indított az ügyben. „Azt állapítottuk meg, hogy a kórház személyzete hibázott, mert nem végzett el időben minden beavatkozást“ - tájékoztatott Andrea Pivarčiová, a hivatal szóvivője. A hivatal hiányosságokat talált az eset dokumentációjában is, ezeket az egészségügyi minisztériumba és a megyei tisztiorvosnak küldte elbírálásra. Az intenzív osztály alkalmazottainak személyes felelősségével nem foglalkozott a hivatal, ez a kórházvezetőségének kompetenciája. A kórházra legfeljebb 9958 eurós büntetést szabhat ki a felügyelet, a szülők azonban büntető feljelentést is tehetnek a kórház ellen, és kártérítést követelhetnek. Miután megtudták a vizsgálat eredményeit, úgy nyilatkoztak, hogy ezt meg is fogják tenni.