Bősi felvízcsatorna: még mindig zavaros

ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS

Vajka. A bősi vízierőmű felvízcsatronája nem csak a külvilágtól vágta el a túloldalán található Bodakot, Vajkát és Doborgazt, hanem az ingatlanadótól is. Az erőmű építői a beruházás megkezdése előtt negyven fillérért vásárolták fel a tulajdonosoktól a föld négyzetméterét, a három községnek együtt több száz hektárja került víz alá.

„Vajka területéből mintegy 50 hektárt áldoztak a felvízcsatorna megépítésére – tájékoztatott Álló Donát polgármester –, a rajta létrehozott objektumok ma a Vízgazdálkodási Építővállalat tulajdonát képezik. Töltésről, kieresztőműről és egyéb építményekről, valamint elárasztott területről van szó, melyek után korábban a tulajdonosok ingatlanadót fizettek a községnek. Az erőmű létrehozását követően az állami tulajdonban lévő cég szimbolikusnak tekinthető összegeket tüntetett fel az adóbevallásában, jelentős bevételkiesést okozva így a községnek. Ezen szeretnénk változtatni a közeljövőben.”

2007-ben a vállalat például 71,80 koronát fizetett be ingatlanadó címén a közel ötvenhektáros terület után, a Vajka vezetése által kiadott kiigazítási kérelemre reagálva az összeget megtízszerezte, 718 szlovák koronára „emelve” azt. A község ezzel sem lehet elégedett, hiszen a terület kiterjedését, illetve kihasználtságát tekintve 521 766 szlovák koronára, azaz 17 320 euróra tarthatnának igényt – évente. Kérdéses az is, hogy a területen emelt objektumok épületnek vagy építménynek számítanak-e; ha ez a kérdés tisztázódik, a terület utáni éves adó akár 166 ezer euróra is rúghat, ami több, mint a község jelenlegi éves költségvetése. A törvény értelmében öt évre visszamenőleg követelhető az adóelmaradás, valamint a késedelmi kamatok.

„Sem a gazdasági, sem a pénzügyminisztériumtól nem kaptunk egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy a követelésünk jogtalan volna – mondja a polgármester. – A kataszteri kivonatban nem szerepel olyan építmény, mely adómentességet élvezne, ezért tisztáznunk kell a helyzetet.” (la)