BENEŠ ELNÖK DEKRÉTUMAIBÓL

5/1945. sz. dekrétum „az elnyomás idején végrehajtott egyes vagyonjogi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá a németek, a magyarok, az árulók és a kollaboránsok, valamint egyes szervezetek és intézetek vagyoni értékeinek nemzeti kezeléséről”. A dekrétum 1. §-a érvénytelennek nyilvánít bármilyen vagyoni átruházást és vagyonjogi ügyletet, ha azt 1938. szeptember 29-e után, „a megszállás, nemzeti, faji vagy politikai üldözés nyomása alatt hajtották végre”. A dekrétum 2. §-a értelmében nemzeti kezelés alá kerül az „államilag megbízhatatlan” személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén lévő vagyona, miközben a 4. § szerint államilag megbízhatatlannak kell tekinteni többek között „a német vagy magyar nemzetiségű személyeket”.

16/1945. sz. dekrétum „a náci bűnösök, az árulók és segítőik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli népbíróságokról” (ún. „retribúciós dekrétum”), amely a „köztársaság fokozott veszélyeztetettségének” idejére visszamenőleges hatállyal bűntettnek nyilvánít olyan cselekményeket, amelyek elkövetésük idején nem sértettek törvényt.

12/1945. sz. dekrétum a „németek, magyarok, valamint a cseh és szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról”. A dekrétum a földreform céljaira azonnali hatállyal és térítés nélkül előírja annak a mezőgazdasági vagyonnak az elkobzását, amely német és magyar nemzetiségű személyek, illetve a köztársaság árulóinak és ellenségeinek tulajdonában van, állampolgárságukra való tekintet nélkül. Kivételt csak azok a németek és magyarok kapnak, akik aktívan részt vettek a Csehszlovák Köztársaság egységének megőrzéséért és felszabadításáért vívott harcban. Német vagy magyar nemzetiségű személyeknek azok tekintendők, akik az 1929 óta tartott bármelyik népszámláláskor német vagy magyar nemzetiségűeknek vallották magukat, vagy pedig a németeket vagy magyarokat tömörítő nemzeti csoportok, alakulatok vagy politikai pártok tagjai lettek. Az elkobzott vagyont a Földművelésügyi Minisztérium mellett létesítendő Nemzeti Földalap kezeli és utalja ki szláv nemzetiségű személyeknek. (A dekrétum csak a cseh országrészekben lép érvénybe.)

28/1945. sz. dekrétum „a németek, magyarok és az állam más ellenségei mezőgazdasági földjének cseh, szlovák és más szláv földművesekkel való betelepítéséről”. A dekrétum értelmében a telepítés keretében a németektől és magyaroktól, valamint a cseh és a szlovák nemzet árulóitól és ellenségeitől elkobzott mezőgazdasági vagyonból földjuttatást a cseh és a szlovák, valamint más szláv nemzet tagja kérhet, aki állami és nemzeti szempontból megbízható. (A dekrétum csak a cseh országrészekben lép hatályba.)

33/1945. sz. alkotmánydekrétum „a német és a magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezéséről”. A dekrétum 1. §-a szerint: „Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár a dekrétum hatályba lépésének napján veszti el csehszlovák állampolgárságát.” A 2. § szerint csehszlovák állampolgárságuk csupán azoknak a németeknek és magyaroknak marad meg, „akik igazolják, hogy hűek maradtak a Csehszlovák Köztársasághoz, sosem vétettek a cseh és a szlovák nemzet ellen, vagy aktívan részt vettek a felszabadításukért vívott harcban, vagy pedig szenvedtek a náci és fasiszta terrortól”. A 3. § értelmében a csehszlovák állampolgárságukat elvesztett személyek 6 hónapon belül kérvényezhetik állampolgárságuk visszaadását. E kérvényekről saját belátása alapján a belügyminiszter dönt. (A dekrétum hatályba lépésének ideje 1945. augusztus 10.)

71/1945. sz. dekrétum „azon személyek munkakötelezettségéről, akik elvesztették csehszlovák állampolgárságukat”. A dekrétum 1. §-a a háború és a légi bombázások okozta károk helyrehozására és a háború által szétzilált gazdasági élet felújítása érdekében elrendeli azon személyek munkakötelezettségét, akik magyar és német nemzetiségük miatt elvesztették csehszlovák állampolgárságukat. A 2. § szerint a munkakötelezettség a 14-60 év közötti férfiakra és a 15-50 év közötti nőkre vonatkozik. A közmunkások kötelesek elvégezni minden, a járási nemzeti bizottság által közérdekűnek nyilvánított munkát. Végzésük ellen fellebbezési lehetőség nincs! (A dekrétum a cseh országrészekben lépett hatályba.)

81/1945. sz. dekrétum „némely intézkedésekről az egyesületek terén” feloszlat minden német és magyar egyesületet Cseh- és Morvaország területén, és vagyonukat elkobozza.

105/1945. sz. dekrétum „a közalkalmazottak működését felülvizsgáló tisztogató bizottságokról”. A dekrétum 2. §-a szerint a közalkalmazottaknál fegyelmi vétséget jelent többek között a német vagy magyar nemzetiségűnek való jelentkezés, a németekkel vagy magyarokkal való politikai együttműködés, a szolgálaton kívüli társasági érintkezés a németekkel vagy magyarokkal, a német vagy magyar iskolákban tett vizsga, valamint gyermekeik beíratása német vagy magyar iskolába. A 3. § szerint az említett „vétségekért” a közalkalmazott akár azonnali elbocsátással is büntethető.

108/1945. sz. dekrétum „az ellenséges vagyon elkobzásáról és a nemzeti újjáépítési alapokról“. A dekrétum 1. szakaszának 1. §-a szerint konfiskálni kell – ha ez még nem történt volna meg – a Csehszlovák Köztársaság javára mindazt az ingatlan és ingó vagyont, amely a német és magyar megszállás tényleges megszűntekor a Német Birodalom, a Magyar Királyság, a német és magyar közjog szerinti jogi személyek, a német náci párt, a magyar politikai pártok és egyéb szervezetek, vállalatok, intézmények stb., valamint más német és magyar jogi személyek tulajdonában volt vagy van; továbbá német vagy magyar nemzetiségű természetes személyek tulajdonában volt vagy van.

(Forrás: FÓRUM Társadalomtudományi Szemle)