Bajusztalálkozót rendeztek

Mert nem csak szőr a magyar bajusz! – hangzik a Magyar Bajusz Társaság jelmondata.

Marcelháza

Első alkalommal rendezték meg a komáromi járásbeli nagyközségben a Felvidéki Bajusztalálkozót, amelyet a főszervező, Lengyel Zoltán reményei szerint nagyon sok további évfolyam követ és egyre népszerűbb lesz.

„Értékközpontú, magyarságtudat-erősítő rendezvényt szerettünk volna életre hívni, amelyen azonban nagy hangsúlyt kap a környezettudatosság is. Ezért a programba iktattunk például a kerékpározással kapcsolatos ismeretbővítést, helyi és környékbeli kézművesek bevonásával kirakodóvásárt szerveztünk – mutatott rá Lengyel Zoltán. – A bajusz, amely lehet, hogy ma már sokak számára bizony megmosolyogtató viselet, főleg, ha pödört, kackiás, viselői számára mély mondanivalót hordoz. Mindenképpen a magyar identitástudatot erősítő személyiségjegy, visszatérés gyökereinkhez.” A nap vendége volt Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, aki maga is bajuszt visel, és mint megjegyezte: a köztársaságielnök-választási kampány során is egyik védjegye volt a bajusz, már külső megjelenésében is a magyarsághoz való tartozását erősítette.

A magyar és a rokon népek az elmúlt évezredek során bajuszt viseltek. Az egyik legrégibb bajuszábrázolás egy 2300 éves szkíta nemeztakarón maradt fenn, amelyen egy kackiás bajuszos szkíta lovas látható. Szilágyi Péter, a 2008-ban alakult Magyar Bajusz Társaság elnöke többedmagával érkezett az első találkozóra, és szívből üdvözölte a kezdeményezést. „Családi fényképalbumok bizonyítják, hogy ősapáink bizony mind bajuszosak voltak. A huszadik század elejéig magyar férfiember elképzelhetetlen volt bajusz nélkül – mondta Szilágyi Péter. – Azt szeretnénk elérni, hogy visszaálljon a bajusz becsülete. Herman Ottó természetkutató, néprajzkutató 1902-en még ezt írta: ’a magyarság nemcsak bajuszos, hanem bajuszára büszke’. A huszadik század elején aztán törés következett be a bajuszviseletben és a magyar lelkekben is. Meggyőződésem, hogy a nemzet egészséges lelkületének egyik fokmérője lehet a bajusz, minél többen térnek vissza hozzá, lélekben annál egészségesebb lesz a nemzet.” Magyarországon 2007-ben rendeztek először bajuszfesztivált Kiskunfélegyházán, azóta más város is követte példájukat. A Magyar Bajusz Társaságnak eddig csupán egyetlen felvidéki tagja van, a komáromi Papp Ernő. Mint mondta, nemcsak a bajusz, hanem a hagyományok, ezen belül a lovas hagyományok felelevenítése és őrzése is összekötő kapocs.

A szombati eseményen megtartották az első Felvidéki bajuszmustrát is, amelyre tízen neveztek. A bajszokat a Magyar Bajusz Társaság tagjai zsűrizték, és Lengyel Zoltánnak ítélték oda a Felvidéki bajusz 2015 címet.