Az önkormányzatok intenzíven beruházót keresnek

„Ahhoz, hogy állami támogatást kaphassunk a park közművesítésére, legalább két komoly befektetőt kellene felmutatnunk – mondta Lengyel István városi képviselő, korábbi alpolgármester. – A 12 hektárnyi terület infrastruktúrájának kiépítéséhez mintegy 68 millió koronára volna szükség, ezt önerőből nem tudja felvállalni a város. Ezért nélkülözhetetlen az állami támogatás. Sajnos, a befektetők nem nagyon tolonganak, hiszen Gútán már csupán 6 százalék körül mozog a munkanélküliek aránya, tehát lassan nem lesz szabad munkaerő. A kábelgyár több mint 3000 dolgozójának felét is a szélesebb környékről szállítják Gútára.”

Komáromban a kilencvenes évek végén merült fel az ipari park létesítésének gondolata, és az akkori önkormányzat a Harcsás városrészt jelölte ki erre a célra. Más, a célnak megfelelő, önkormányzati tulajdonban lévő összefüggő terület ugyanis nincs a városban. Harcsás városrész infrastruktúrája azonban annyira elmaradott, hogy nem mutatkozott iránta komoly érdeklődés. Éppen ezért az elmúlt megbízatási időszakban a városvezetés elvetette az ipari park gondolatát, és az új területfejlesztési tervben már négy-öt, egyenként 2–7 hektár területű ipari zónát jelölt ki, ahová 200–500 személyt foglalkoztató középvállalatokat szeretne becsalogatni. Az 1999-ben létrehozott, és azóta ütemesen fejlődő, csaknem 90 hektáron elterülő dél-komáromi ipari park mellett nem is volna ésszerű tovább szorgalmazni a révkomáromi ipari parkot, hiszen időközben – nagyrészt éppen a Duna túloldalán lévő üzemeknek köszönhetően – itt is 5 százalékra csökkent a munkanélküliség. Pontos adatok ugyan nincsenek, de becslések szerint csupán Komáromból körülbelül kétezren dolgoznak Dél-Komáromban. Műszakváltáskor 40–45 busz szállítja a szélesebb környékről a munkásokat Dél-Komáromba. A Nokia és beszállítói ma már több mint 12 ezer személyt foglalkoztatnak.

Ógyalla határában egy 19 hektárnyi területet jelölt ki az önkormányzat zöldmezős ipari zónaként; ebből 13 hektárt már sikerült kivonni a földalapból, a fennmaradó hat hektár átminősítése folyamatban van. Az első beruházó, amelyik itt letelepedett, az LCD-monitorokat és egyéb elektrotechnikai komponenseket gyártó Nuritech volt. Egyelőre háromszáz személynek adnak munkát, de – Kecskés Miklós városi képviselő tájékoztatása szerint – a cég további gyártócsarnok megépítésére készül. A szükséges építkezési engedélyeket már be is szerezte a társaság, amely 6,4 hektárnyi részt vásárolt meg az ipari zónában. „A közelmúltban hagyta jóvá a képviselő-testület a következő beruházó, a DS Smith Slovakia számára egy háromhektárnyi terület eladását, ők várhatóan jövő év januárjában kezdik meg a termelést” – mondta Kecskés Miklós. A képviselő beszámolt arról is, hogy további cégekkel tárgyalnak, amelyek érdeklődnek a még szabad területek iránt.

A Komáromi járás nagyközségei is igyekeznek helyben munkalehetőséget biztosítani a lakosoknak. Naszvadon például egy 35 hektárnyi területet jelöltek ki ipari zónának; a parcellák nagy része már önkormányzati tulajdonú, a többi felvásárlása pedig folyamatban van. Két évvel ezelőtt az olasz Ferplast cég telepedett itt le, amely a többi közt ketreceket, kalitkákat és műanyag tartókat gyárt, és ma már 200 embernek ad munkát. „Idén két további gyártó kezdi meg működését; egy olasz cég hűtőberendezésekhez, egy német társaság pedig világítótestekhez gyárt majd komponenseket – tudtuk meg Haris József polgármestertől. – Mindkettő október folyamán tervezi az indulást;, az előbbi 50, az utóbbi kezdetben 60, majd – távlatilag – kétszáz embernek biztosít megélhetést.” Perbetén az hátráltatja az ipari zóna kialakítását, hogy egyelőre nem sikerült a kijelölt parcellákat kivonni a földalapból. Pedig az első beruházó már meg is volna: a helyi vulkanizáló üzem bővítené kapacitását. A szomszédos Hetény község egyelőre keresi a megfelelő beruházókat, amelyek letelepednének az ipari célra kijelölt, kedvező fekvésű, 60 hektárnyi kiterjedésű területen.