Az ipar fokozatosan felszippantja a kertészkedéssel foglalkozókat

A szakember állítása szerint a fűtött fóliasátrakban történő, hajtatott zöldségtermesztés szinte teljesen megszűnt a környéken, mivel a magas energia- és az alacsony felvásárlási árak miatt egyáltalán nem volt kifizetődő. Ő maga is egyre szűkíti a terményskálát, idén felhagyott a szántóföldi paprikatermeléssel s csupán hagymát termeszt, valamint fátyolfólia alá retket és salátát vetett. „A kertészkedőket az évek folyamán szép lassan felszippantotta az ipar, többségük szalagmunkás lett valamelyik környező gyárban, és ma már csupán saját szükségletre termel zöldséget” – mondta.

Nehéz megtalálni ugyanis azt az űrt, amit hazai termékekkel lehet kiegészíteni, hiszen a lengyel, a holland, a spanyol, a marokkói és máshonnan behozott áru szinte egész évben elárasztja a piacot. „A lengyeleknek megvan az az óriási előnyük, hogy ott nem kell öntözniük, mivel elegendő csapadék hull a vegetációs időszakban – mutatott rá Varjú Péter. – Ezáltal természetesen a költségeik is csökkennek, nem beszélve a magasabb állami támogatásról. Mi néhány éve 1,60 korona/kilogrammos önköltségi áron tudtuk előállítani a káposztát, ők pedig 1,50 koronás, sőt még olcsóbb káposztával terítették be Szlovákiát. Pedig több száz kilométert kellett vele megtenniük. Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy három évvel ezelőtt a földeken rohadt el a káposzta, mert nem érte meg felszedni. Majd ugyanez megismétlődött a hagymával, a krumplival. A legnagyobb gond, hogy nem tud előre tervezni a termelő, mindig az aktuális kereslet-kínálat határozza meg az árat. Ma szinte lehetetlen olyan felvásárlót vagy feldolgozót találni, aki a szerződésbe legalább irányárat belefoglalna.”

Varjú Péter arról is beszámolt, hogy az utóbbi években egyre inkább szakosodnak a termelők, egy-két növényfajtával foglalkoznak csupán, de azzal nagyban. Erre kényszerítette őket a piac. Tájainkon talán leginkább konzervipari felhasználású paprikával és paradicsommal érdemes foglalkozni, a Komáromi és az Érsekújvári járásban több nagy paradicsomfeldolgozó is működik. A szakember egy további problémára is felhívta a figyelmet: az európai uniós csatlakozásunkkal egyidejűleg bevezetett, a vegyszerhasználatot érintő szabályok szigorítására. A vegyszerezést ugyanis kizárólag arra jogosult, megfelelő bizonylattal rendelkező személyek végezhetik. Vizsgát pedig csak azok tehetnek, akik legalább két évig gyakornokoskodtak engedéllyel rendelkező növényvédő szakember mellett.

A termelő szerint a piacozás ismét fellendülőben van tájainkon. „A fogyasztók fokozatosan rájönnek arra, hogy az a zöldség vagy gyümölcs, amelyet a nagyáruházak polcain találnak, szemre talán mutatósabb, de ízben meg sem közelíti a hazait. Ezért egyre többen kezdenek visszaszokni a piacokra, hogy ott szerezzék be a friss zöldséget, gyümölcsöt – mondta a szakember. – Persze, a piacon jobbára csak a háztájiban megtermett árumennyiséget lehet eladni, a több hektáron gazdálkodóknak biztos átvevőkre, felvásárlókra van szükségük.”