Tudatos érzelemkezelés az örömteli nevelésért

Az előadót először Puzsér Degner Éva, a főszervező, a Mozdulj Ekecs Polgári Társulás elnöke, majd a település képviseletében Algeyer Rozália köszöntötte.

Még a szülés előtt

Novák Ferenc előadása kezdetén a közönség összetételéről érdeklődött, így gyorsan kiderült, hogy a jelenlévők legalább háromnegyedének 3 évesnél kisebb gyermeke van. A megjelentek között voltak várandós hölgyek és pedagógusok, akik életét választott hivatásuknak köszönhetően is bearanyozzák a gyerekek.

Szülés előtt a hölgyek azt kívánják, hogy csak egészséges legyen a gyerek, akkor még nem foglalkoznak a neveléssel kapcsolatos kérdésekkel. Egészen addig, amíg rá nem jönnek, hogy annak a másik kis embernek is van akarata. Sajnálom ezt, mert a gyermeknevelésről jó lenne már a szülés előtt olvasni, ugyanis utána egy jó darabig nem lesz sok idő erre. De az vigaszt nyújt, ha valamit el is rontunk, akkor 2-3 hónap alatt javíthatunk rajta”

 – kezdte előadását a szakember.

Az önállósodási korszakok

Novák Ferenc arra is rámutatott, hogy miután egy kisgyermek lábra áll, attól a ponttól kezdve viszonylag hamar eljön az az időszak, amikor azok a dolgok, amiket szeretett, kötelezővé válnak. Ez pedig nagy kihívás számára. Másfél éves kor körül ugyanis kezdetét veszi az úgynevezett dackorszak, Novák azonban tudatosan kerüli ezen kifejezés használatát. 

A dac szó makacs ellenszegülést jelent, ezért ha ezt használjuk, akaratlanul is szembe állítjuk a gyermeket a környezetével. Novák inkább az első önállósodási korszak kifejezéssel él, szerinte ugyanis egy üdvözlendő mérföldkőről van szó, mivel a gyerekek ekkor kezdik felfedezni maguknak a világot.

A gyereknevelés optimális célja egy olyan későbbi felnőtt, aki jól érzi magát a bőrében, ahogy azok is, akik körülötte vannak. Nem önzően és nem különállóan, hanem egy jól működő közösségben funkcionál

 – magyarázta Novák Ferenc. A második önállósodási időszak a kiskamaszkor, ami manapság már 8-9 éves kor körül jelentkezik. A harmadik fázis pedig maga a tinédzserkor.

Félelem a veszteségtől

Egy szülő legnagyobb félelme, hogy vesztes érzelmi reakciót szenved el, ha nem tudja képviselni a szeretetét gyermeke felé és méltatlannak bizonyul mindkettőjük számára az a reakció, amit egy adott helyzetben a gyermek produkál. Ez kiabálásban nyilvánul meg, vagy épp a szülő kétségbeesésében, összeroppanásában a kudarcélmény elszenvedése miatt. A gyerekek pontosan ismerik a szülők gyengéit, amit ha megnyomnak, érkezik is a vesztes szülői helyzet reakciója. Ezt Novák Ferenc gomboknak nevezi, amivel, mint a liftet, lehívhatja a szülőből reakciót. 

Sokan kiabálnak ilyenkor, vagy éppen kétségbe esnek. Nem csoda. Nincs benne a pedagógiai tankönyvekben, nincsen eszközünk arra, hogy ezeket a konkrét eseteket, akár egy osztályteremben, vagy otthon szülőként hogyan kezeljünk

 – hangsúlyozta Novák Ferenc.
 

Használd az érzelmeket!

Kiemelte, hogy az alábbi három érzelem tudatos használatával segíthetünk a kényes szituációkban, akár a hiszti kezelésénél is. Novák ezt nevezi tudatos érzelemhasználatnak, ami megkönnyíti a kommunikációt. Az első az enyhe unalom, amivel biztosan nem adunk a düh és agresszió folytatáshoz további energiát; a második a csodálkozás, a látványos és hangzatos felkiáltás, amivel elterelhetjük a figyelmét; a harmadik pedig a lelkesedés, mivel a kommunikáció mellett szeretnénk őt is bevonni, és érdeklődését a lelkesedés tárgyára koncentrálni. 

A hiszti

Több hasznos tanácsot is felsorolt a kiugró érzelemkitörések kezelésére, ám elsődleges célként a gyerekkel való kommunikációt jelölte meg. Ismertette a dühös és az agresszív viselkedés fő mintázatait és kifejtette, hogy egy agresszív gyermeket könnyebb kibillenteni, mint egy dühöset, mégpedig épp azért, mert ő már kommunikációban áll a szülővel, míg egy dühös gyermek még nem figyel. Ilyenkor hasznos, ha 10-15 percenként kérdéseket teszünk fel a gyereknek.

Nem szabad a szülőnek energiával ellátni a hisztis gyereket. Keleten, például Kínában tudták, hogy nem növelem a másik erejét a saját erőmmel, nem állok bele az energiába, hanem elkísérem azt, nem táplálom. Mindeközben elfogadom az érzelmeit

 – mondta el a szakember, majd hozzátette, hogy önmagában a szeretet nem elég a gyerekneveléshez, sőt, a szélsőséges nevelés legnagyobb elszenvedője maga a gyerek. A szabadságnak és a hagyományoknak együtt kellene érvényesülnie, mert egy gyermek felé is vannak elvárások, amik fontosak a jellemfejlődése érdekében.

Te hogyan csinálod?

A nevelés legfajsúlyosabb tényezője a hangsúlyozás, ismétlés és a tényszerű bizonyítás, ismertetés mellett a példamutatás. Tehát amennyiben anomáliát vélünk felfedezni gyermekünk viselkedésében, elsőként sajátunkat vizsgáljuk meg. 

Novák Ferenc több olyan konkrét példát is felsorolt mellyel a másikhoz agresszíven közeledő gyermeken segíteni lehet, felsorolta a testvérbéke kulcsfontosságú tényezőit és hasznos tanácsokat adott annak eléréséhez.

Az előadás során a jelenlévők kérdezhettek is, a szakember pedig az általa jegyzett, „Örömteli nevelés” című könyvet is dedikálta. Lapunk érdeklődésére Novák Ferenc elárulta, hogy különleges közösség fogadta Ekecsen. 

Nagyfokú figyelmet tapasztaltam a közönség részéről, nem vesztettek el a fókuszt, végig koncentráltak arra, amit mondtam. Bízom benne, hogy ezeket a tanácsokat a gyakorlatban is alkalmazni tudják amjd. Hamarosan szeretnék újra visszatérni Felvidékre

 – osztotta meg velünk a közkedvelt szakember.