Az Európai Parlament kicsiben

„Semmilyen előre elhatározott témát nem kényszerítettünk rájuk, ők maguk döntötték el, mely problémakörökkel kívánnak foglalkozni. Számunkra ez azért is érdekes, mert kiderült, mi érdekli a mai fiatalokat és milyen megoldási javaslataik vannak konkrét társadalmi, vagy politikai problémákra” – mondta lapunknak Erika Munková, a főszervező Regionális Ifjúsági Központ igazgatója. A megyei önkormányzat égisze alatt működő központ már meglévő nemzetközi kapcsolatait használta fel a résztvevők toborzására; az egyes partnerszervezetek maguk dönthették el, milyen kritériumok szerint választják ki azt az öt-öt fiatalt, akik országukat képviselhették a diákparlamentben.

„Környezetvédelmi, emberjogi, esélyegyenlőségi, külügyi és fejlesztési témákban cseréltünk eszmét és hasonlítottuk össze az egyes országokban tapasztalható helyzetet. Nagy meglepetést keltett például, hogy nálunk, Görögországban a nők 77 százaléka azért nem tud elhelyezkedni, mert a munkáltatók látványosan diszkriminálják őket, miközben a felsőfokú végzettségűek között sokkal több a nő, mint a férfi. Az állásinterjúkon a nőktől a legtöbb esetben megkérdezik, házasok-e, a férfiaknak viszont nem teszik fel ezt a kérdést. Az ok egyszerű: a férjezett fiatal nők potenciális anyák, ezért nem szívesen alkalmazzák őket” – tudtuk meg Margarita Tzavarától, akit egyébként a diákparlament elnökéül választottak a fiatalok. Megoldásként otthoni munkavégzési lehetőséget, a nagyobb cégek székhelyein működő óvodákat, valamint rugalmas munkaidőt javasoltak a diákparlament tagjai.

A magyar küldöttség vezetője egy Kane Lamine nevű sötét bőrű fiatalember volt, akinek édesapja Mauritániából származik. Lamine a miskolci Közép- és általános iskolások diák-önkormányzatának elnöke, és eredményesnek tartja a kassai rendezvényt, mert lehetősége nyílt megismerni más kultúrákat. „Tavaly ősszel a visegrádi országok diákjai számára szerveztünk Miskolcon a mostanihoz hasonló akciót, voltak tehát elképzeléseim arról, mi vár rám. Érdekes módon a témák kiválasztásánál alig volt vita, azaz nagyjából ugyanazok a problémák foglalkoztatnak bennünket. Jó lenne folytatni a megkezdett munkát valamely más országban” – véli a miskolci középiskolás.

Szlovák „kollégája”, Tibor Štark hozzátette, nem elsősorban a megoldási javaslatok az érdekesek számukra, hanem a hozzájuk vezető út, a közös gondolkodás folyamata. „Megtanulhatunk kommunikálni, érvelni, vitázni, mindezt angol nyelven. Eközben barátságok születnek a közös érdeklődési körök mentén. Sokan közülünk politikusi pályára készülnek, ezért ez a tapasztalatszerzés nagyon fontos a jövő szempontjából” – állítja Tibor Štark.

Az egy hetes rendezvényt, amely az Európai Unió diákcsere-programjának keretében valósult meg, Brüsszel csaknem 17 ezer euróval támogatta.