Az egykori szolyvai gyűjtőtáborban emlékeztek a deportáltakra

Az egykori gyűjtőtábor helyén létesített emlékparkban elhelyezett márványlapokon a magyarországi Csonka-Bereg megye 23 településéről elhurcolt 1768, valamint a szlovákiai Ung-vidék 17 községéből deportált 199 áldozat neve olvasható. A megemlékezésen a rossz idő ellenére több százan vettek részt, az elhurcoltak hozzátartozóin kívül többek közt ukrajnai, szlovákiai és magyarországi politikai és civil szervezetek, valamint a történelmi egyházak képviselői is lerótták tiszteletüket. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya 1989. október 14-én tett közzé egy felhívást arról, hogy az egykori szolyvai gyűjtőtábor helyén emlékparkot kell építeni, és gyűjtést indított e célból. Még ugyanebben a hónapban a kárpátaljai Nagypaládon emlékművet állítottak a szolyvai áldozatok tiszteletére. A KMKSZ kezdeményezésére a Szolyvai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1989. október 29-én járult hozzá, hogy a város területén emlékparkot alakítsanak ki. Az alapkövet 1990. november 24-én tették le, ám az emlékpart építése pénzhiány miatt leállt. Áprilisban Tóth Mihály vezetésével megalakult a Kárpátaljai Alapítvány, mely a munka folytatását tűzte ki céljául. Az egyesület új gyűjtést is indított, a munkálatok 1993-ban folytatódhattak. Mivel az összegyűlt pénz hamar elfogyott, Tóth Mihály az Illyés Gyula Közalapítványtól (IKA) kért segítséget. Az IKA kuratóriuma kedvezően bírálta el a Kárpátaljai Alapítvány pályázatát, cserébe azonban azt kérték, hogy az emlékpark ügyeit külön bizottság felügyelje. 1994. július 9-én Ungváron megalakult a Szolyvai Emlékpark Bizottság. Az IKA ezután 10 ezer dollárral támogatta a park kialakítását, melyet 1994. november 27-én felavattak. Másnap több ezer fő részvételével megemlékezést tartottak, melyen Dupka György, az emlékparkbizottság titkára felolvasta azon települések nevét, ahonnan embereket hurcoltak el a táborba. Ezt a listát Göncz Árpád akkori magyar köztársasági elnök és Szerhij Usztics, a Kárpátaljai Területi Tanács elnökének levelével együtt egy urnában a falba helyezték.

Az emlékpark építése 1995-ben folytatódott, segítséget nyújtott a munkálatokhoz a német hadisírgondozó szervezet is. Az emlékpark legmagasabb pontján emlékoszlopot emeltek, amit 1995. november 19-én avattak fel. Az emlékpark később újabb emlékművekkel bővült. 2004-ben második világháborús magyar katonasírokra került szabványos katonai kereszt, a polgári áldozatok emlékére pedig kopjafát állítottak. Több éves gyűjtő- és kutatómunka eredményeként 2004-ben elkészülhettek az áldozatok nevét tartalmazó márványtáblák is, melyeket a fő emlékmű falára szereltek fel. A fekete márványból készült táblákra akkor több mint 12 ezer nevet véstek fel. 2008-ban avatták fel a Szolyvai Emlékpark kápolnáját, melynek harangját a magyarországi Vásárosnamény adományozta.