Átfogó kiállítás a fejedelemről és koráról

Kassa. Rákóczi és a kuruc harcosok nyomában címmel nyílt kiállítás korabeli dokumentumokból, festményekből, térképekből és a kor lőfegyvereiből a kassai Műszaki Múzeumban. A tárlat része a Rákóczi-centenárium alkalmából szervezett, fél éven át tartó rendezvénysorozatnak, illetve a kassai városnapok programjának. Október végén lesz száz éve, hogy Rodostóból hazahozták és a kassai Szent Erzsébet-székesegyház kriptájában nagy pompával örök nyugalomra helyezték II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem hamvait. A kiállításon, amelyet a Kassai Polgári Klub a Kárpátokért Alapítvány, a kulturális minisztérium, valamint a megyei és a városi hivatal támogatásával rendezett, átfogó képet kaphatunk a kuruc korról, a Rákóczi család életéről és az 1703–1711 között zajló szabadságharc kelet-szlovákiai eseményeiről. A tartalmas és alapos kétnyelvű katalógusból pedig azok is megismerhetik a városhoz kötődő legjelentősebb történelmi személyiség életútját, akiknek eddig fogalmuk sem volt, ki nyugszik a dóm kriptájában.

A helyi magyarok közül is kevesen tudják, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kassán a ferences templomban végezte mindennapi áhitatát, hogy a mai premontrei templom a Rákócziak családi templomának számított, mivel azt Báthori Zsófia, I. Rákóczi Ferenc édesanyja építtette, vagy hogy a Fő utca 68. szám alatti épületben volt Bercsényi Miklós főhadvezér szálláshelye, ahol a fejedelem is több alkalommal megfordult.

A Csala Kornélia által szerkesztett katalógus az egészséges lokálpatriotizmust serkentő, ismeretterjesztő anyagnak is kiváló. Szerepel benne a kuruc szabadságharc kronológiája, a fejedelem hamvainak hazahozatalával kapcsolatos információk, valamint a család életében komoly szerepet játszó felvidéki, magyarországi és kárpátaljai várak, városok fotói. A tárlat megnyitóján felolvasták Marossy Endre budapesti hadtörténész tanulmányát is, amelyben egyebek mellett ez áll: „Rákóczi az ország egész népének gondjait vette magára 1703-ban a Kárpátok keleti lejtőjén, és harcolt az utolsó lehetőségig országunk független, szebb jövőjéért, és áldozta fel mindenét, az ország legnagyobb magánvagyonát erre a harcra. A vereség tényébe belenyugodott, de céljait haláláig nem adta fel, kegyelemért soha nem folyamodott. Méltósággal viselte el száműzetésének hosszú évtizedeit és maradt fejedelemként tisztelt vezetője a rodostói magyaroknak. Itt, Kassán édesanyjával, Zrínyi Ilonával és fiával, Rákóczi Józseffel, Munkács hercegével közös márványkoporsóba helyezték hamvait. Mellé temették gróf Bercsényi Miklós főgenerálist, Rákóczi fejedelmi helytartóját feleségével, Csáky Krisztinával, galántai gróf Esterházy Antal tábornagyot, és Sibrik Miklós főudvarmestert. /.../ Rákóczi államának nem volt mai értelemben vett fővárosa, a fejedelemnek nem volt székhelye. A legjelentősebb város, ahol Rákóczi a legtöbbet tartózkodott, Kassa. A kuruc szabadságharcot megelőző két évszázad alapozta meg Kassa jelentőségét”. A kiállításon néhány országos, sőt nemzetközi jelentőségű okirat másolata is látható, a család tagjainak arcképeivel és a témával kapcsolatos helyszínek korabeli megjelenítéseivel együtt. Fokozott érdeklődésre tarthatnak számot azok a tárgyi emlékek, amelyek a betléri kastélyból és a krasznahorkai várból származnak. A korabeli lőfegyverek, pénzérmék, kitüntetések, Rákóczi által kiadott rendeletek másolatai mellett a fejedelem hamvainak hazahozatalához kapcsolódó fotódokumentumok is helyet kaptak a Műszaki Múzeumban nyílt tárlaton.