Keszegh Béla balrol a második) és Andrej Doležal (harmadik) tárgyalt az úthálózatfejlesztéséről
Átalakítanák az országos útfejlesztési koncepciót
Az önkormányzatokat tömörítő szervezetek módosítan szeretnék a közlekedési tárca úthálózattal kapcsolatos fejlesztési tervét. Több regionális szempont érvényesülését szorgalmazzák.
Tavaly szeptemberben nagy felháborodást váltott ki a szlovákiai magyar közéletben a a szakminisztérium által bemutatott országos közútfejlesztési terv. A koncepció azóta is sok kritikát kapott. Andrej Doležal (Sme rodina) tárcavezető múlt heti komáromi látogatásán Keszegh Béla (független) komáromi polgármester és a Városok Úniójának (ÚM) alelnöke egy másfajta, rugalmasabb közútfejlesztési koncepcióra tett javaslatot, amit Jozef Viskupič a megyei önkormányzatokat tömörítő SK 8 csoport vezetője és a Szlovákiai Városok és Falvak Úniójának (ZMOS) képviselője is támogatott.
Két részből álló fejlesztés
Az elképzelés lényege, hogy az állami prioritások megmaradnának, ám az országos útfejlesztés két elkülönülő, de mégis összefüggő szinten folyna. Keszegh az Új Szónak elmondta, a tavaly szeptemberben bemutatott fejlesztési tervhez hasonló koncepciókra mindig szükség van. Az ott felsorolt beruházások nagy részét az Állami Autópályakezelő Vállalat valósítja meg, de az Szlovák Útkezelő Vállalathoz is komoly részek tartoznak. „Az viszont már számunkra elfogadhatatlan, hogy ne legyen benne egy-két déli fejlesztés“ – tette hozzá. Példaként a komáromi vagy az érsekújvári elkerülőutat említett meg. „Folyamatosan érvényesülni kéne egyfajta igazságossági elvnek. Szinte minden régióban van például egy rossz híd, amit fel kéne újítani vagy egy körforgalom, mint nálunk az izsai. Ezek nem autópályák, ezek nem milliárdos tételek.“ Például a lakosság száma vagy az utak hosszúsága, vagyis konkrét és objektív mutatók alapján kéne minden régiónak arányos pénzcsomagot kapnia az államtól, ezt követően pedig szakmai alapon dőlne el, hogy egy-egy térségben melyik fejlesztés volna a legfontosabb. Égető helyi gondokat lehetne így gyorsabban orvosolni. Komáromban például a Vág-híd a város egyetlen bejárata kelet felől – s ha az használhatatlanná válik, akkor keleti és részben északi irányban teljesen leáll az élet.
Most kezdődik a munka
„Arra vállalkoztunk, hogy készek vagyunk megmondani, mik lehetnek ezek a mutatók“ – mondja Keszegh, aki szerint kulcsfontosságú szempont az is, hogy ezáltal ne kormány- és politikafüggő legyen az utak fejlesztése. Utóbbi esetbe tartozik a magyar parlamenti képviselet megléte vagy hiánya is. „A miniszter nem tartja a közútfejlesztési tervet egy kőbe vésett valaminek“ – állítja a komáromi polgármester, aki szerint Andrej Doležal ígéretet tett arra, hogy az ÚM, a ZMOS és az SK 8 képviselőivel közös tárgyalásokat folytat majd a szaktárca.
Hogy mikor válna a kezdeményezésből konkrét mechanizmus, arra Keszegh még nem akart konkrét becslést mondani. Mindenesetre szorít az idő, mivel lassan kifutnak olyan európai uniós fejlesztési pénzek is, amelyeket az útfejlesztésre lehet szánni. Arról nem is beszélve, hogy egy elkerülő- vagy egy gyorsforgalmi út megvalósítása nagyjából egy évtizedet emészt fel, vagy megfelelő módon kell tervezni a fejlesztéseket.
Prioritások
Ami a délnyugati járásokat illeti, mindenképpen el szeretnék érni Érsekújvár rákötését az R7-esre. Több polgármester van állandó kapcsolatban az ügyben egymással, s Keszegh szerint közös nyilatkozatban fognak kiállni az R7-es folytatásáért. Az a céljuk, hogy a tervezést már jövő évben folytassák, s hogy erre meglegyen a pénzügyi fedezet is. „Valahol el kell kezdeni. Kérhetünk mi egyszerre 3000 kilométert, de inkább kérjünk 300-at, ami reális. Tehát egy valós tervet akarunk“ – tette hozzá Keszegh.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.