Át kell tanulmányozni a minisztériumi rendeletet!

Komárom. „Számomra meglepő és érthetetlen az a hisztéria, amely az új érettségi rendszerrel kapcsolatban tapasztalható – nyilatkozta lapunknak Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója. – Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy az oktatásügyi tárca nem kommunikálta megfelelően az új szabályozást. Igaz ugyan, hogy a szlovákon kívül még egy idegen nyelvből érettségi vizsgát kell tenni. De ha valaki alaposan áttanulmányozza a tárca 510/2004-es számú rendeletét – amely a www.zbierka.sk internetes címen is megtalálható –, annak nyilvánvaló lesz, hogy az új rendszer esetenként még alacsonyabb követelményeket támaszt a réginél.”

Andruskó szerint a rendelet hibája, hogy legalább a gimnáziumokban nem tette kötelezővé minimum egy tantárgyból az emelt, azaz A szintű érettségit. Pedig az Állami Pedagógiai Intézet által előzőleg kidolgozott érettségi rendtartás még legalább egy tárgyból kötelezően számolt az A szintű érettségivel. „Elfogadhatatlan a nemrégiben Pozsonyban tüntető diákok azon érvelése, hogy három éven keresztül a régi rendszer szerint készültek, és most az új szerint kell vizsgát tenniük – mondta az igazgató. – Nyugodt szívvel állíthatom, hogy a középiskolás tananyag az A típusú érettséginek megfelelő szintre készíti fel a diákokat – legalábbis a mi intézményünkben ez így van. Az alapszintű, B típusú érettségi pedig ennél kevesebbet követel.”

Mint ismeretes, az új rendszer szerint a diákok az idei tanévben matematikából, németből és angolból külső érettségi vizsgát is tesznek. Az említett három tárgyon kívül szlovákból és magyarból írnak még belső írásbelit, a többi tárgyból pedig csak szóbeli vizsga van. A külső írásbeli értékelése százalékban, a belsőé százalékban vagy érdemjeggyel történik. „A minisztériumi rendelet alapján a diák már akkor is sikeresen leérettségizik, ha a szóbeli vizsgán legalább hármas érdemjegyet szerez, függetlenül attól, hogy a külső és belső írásbeli érettségin hány százalékot ért el. Amennyiben a szóbeli vizsgája négyesre sikeredett, akkor a külső részben minimum 33, a belső írásbelin minimum 25 százalékot kell elérnie ahhoz, hogy leérettségizzen. Ezek egyáltalán nem túlzott követelések” – magyarázta Andruskó. Az új érettségi bizonyítvány egyébként tartalmazza majd mindhárom rész értékelését.

Az igazgató a rendszer másik nagy hibájának azt tartja, hogy az egyetemek nem kötődnek az új érettségi szabályozásra. Ezáltal a diákokat semmi nem motiválja arra, hogy emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek. „Már ma is vannak egyetemek, amelyek lasszóval fogják a hallgatókat, felvételit sem kell tenni, elég beiratkozni. Erre kényszeríti őket a normatív támogatási rendszer – mondta Andruskó. – A jó színvonalú egyetemek azonban a felvételi követelményeikben az A szintű érettségire építenek. Az a diák tehát, aki ilyen elit intézményben készül tovább tanulni, jó, ha több tárgyból is emelt szintű érettségit tesz. Jó lenne viszont, ha az érettségi érdemjegye bizonyos arányban beszámítódna a felvételibe. Mint ahogyan az eddig Magyarországon volt. Ott viszont egy lépéssel még tovább mentek, az idei tanévtől az érettségi egyben a felvételi vizsgának felel majd meg. Az aztán már az egyetemeken múlik, milyen ponthatár felett veszi fel a hallgatókat.” Az igazgató még egy dologra felhívta a figyelmet: az újságokban egyre gyakrabban lehet olyan hirdetésekkel találkozni, amelyben az új érettségi rendszerre való felkészítést hirdetik a feladók. Andruskó szerint ez sértő a középiskolákra nézve, hiszen azoknak éppen az a feladatuk, hogy felkészítsék a diákokat. És ennek a küldetésüknek eleget is tesznek.