Ami máshol nyűg, az Tótmegyeren nyereség

Tótmegyeren gyűjtenek és osztályoznak– Két évvel ezelőtt, amikor lezárták a szemétlerakatunkat, Érsekújvárba, majd több helyre kezdtük hordani a községi hulladékot, ám ez olyan anyagi megterhelést jelentett számunkra, hogy más lehetőség után néztünk. Ekkor jött létre községünkben a ma ötven tagot számláló Ökológiai Tudatot Fejlesztő Társulás (Spoločnosť pre rozvoj ekologického vedomia), amely komoly kampányt indított a szeparált hulladékgyűjtés bevezetése érdekében. Meglátogatták a község lakóit, beszámoltak nekik a módszer előnyeiről és anyagi vetületéről is. Korábban évi egymillió koronába került a falunak a hulladék elszállítása, lakosokra lebontva ez személyenként évente 270 koronát jelentett. A hulladékosztályozás bevezetésével olyannyira csökkentek a kiadásaink, hogy ma már egy család évente csak 180 koronát fizet az elszállításáért, ugyanakkor lakosaink megtanulták a biológiai hulladék komposztálását is, ami külön hasznot hoz a kertészkedőknek – tájékoztatott a polgármester. Egy, a község tulajdonában levő régi épületben, pontosabban annak telkén létrehozták a gyűjtőudvart, ahova a lakosok többnyire szombatonként hordják a szeparált hulladékot, de negyedévenként teherautók járják a falut és a ház elé helyezett jutazsákokat összegyűjtik. Családonként 2-3 darab zsákot kapnak a tótmegyeriek, a község raktárában egy cég jóvoltából harmincezer zsák van, darabját ötven fillérért szerezték be.

NYERESÉG A SZEMÉTBŐL

Látogatásunkkor csaknem minden ház előtt zsákok hevertek, az egyikbe műanyag üvegeket, a másikba papírt gyűjtöttek össze, de akadt olyan porta is, mely elé a meghirdetett gyűjtés napján régi tűzhelyet, lyukas edényeket hordtak halomba. – Ma már megszokott a családokon belül, hogy a gyümölcs- és a zöldséghulladékot külön rakják, a papírt is egy e célra kijelölt kukába gyűjtik, sőt még vendégeiket, elszármazott gyerekeiket, unokáikat is erre tanítják. Példaértékű a helyi alapiskola kezdeményezése, ahol rendszeresen tetrapak csomagolópapírokat gyűjtenek. Ezekből tavaly 22 tonnát gyűjtöttek. A Kuruc Company részvénytársaság, valamint a Tatra K jóvoltából feldolgozzák, s kerítéseket készítenek belőlük, valamint házak hőszigetelését végzik. A községben mindkettő felhasználására és alkalmazására már van példa – mondja Iveta Markusková, a községi hivatal környezetvédelmi részlegének dolgozója, aki a már-már mozgalomnak is nevezhető szeparált hulladékgyűjtés helyi koordinátora is. Elképzeléseikhez az állami újrahasznosítási (reciklikációs) alapból az első félévben 45 608 koronát kaptak, az év második felére ugyanennyire kaptak ígéretet. Feldolgozható hulladék anyagot tavaly 128 ezer korona értékben adtak le, ebből a község tiszta haszna – leszámítva a gyűjtéssel járó kiadásokat – százezer korona volt.

REND A SZEMÉTHEGYEK KÖZT

Milan Garaj és a rendszerezett szemét A község komoly, kilencmilliós beruházáshoz szeretne hozzákezdeni, ha az újrahasznosítási alapból támogatnák elképzeléseiket. Eredeti terveik szerint a kiadások 25 százalékát tudnák vállalni, kibetonoznák a gyűjtőudvart és bokszokat helyeznének el rajta valamennyi hulladék – papír, fém, műszaki cikkek stb. – rendszerezésére, ezeket ugyanis jelenleg egy-egy kupacba hányva tárolják. – A közeljövőben rongyhulladékot is szeretnénk gyűjteni. Az Élet Kábítószer Nélkül Alapítvány jóvoltából a községben található drogelvonó központban szövőszéken rongyszőnyegeket készíthetnének belőle a lakók. A község 150 ezer korona értékben préselőt is vásárolt, hogy a biológiai hulladékot nem kelljen a lakosoknak otthon készíteni. Míg első évben a lakosok 80, idén már csaknem 95 százaléka bekapcsolódott a szeparált hulladékgyűj-tésbe – kalauzol végig a gyűjtőudvaron Vladimír Zálešák, a műszaki szolgáltatások vezetője. Elmondja, korábban 1200 tonna hulladékot voltak kénytelenek tárolni, s később a járási székhelyre szállítani, tavaly már csak 550 tonna hulladéka volt a falunak, és folyamatos csökkentésére törekednek, hiszen csupán 1 tonna szemét elhelyezése a koltai tárolóban 710 koronába kerül. – Mihamarabb szeretnénk hozzákezdeni a gyűjtőudvar európai szintű átépítéséhez, erre az újrahasznosítási alapból jelenleg 400 ezer korona áll rendelkezésünkre – jegyezte meg kísérőnk. A község kilenc alkalmazottján kívül jelenleg 140 közmunkásra hárulnak a hulladékosztályozással járó feladatok. A munkájukat koordináló Milan Garaj szerint a lakosok egyre fegyelmezettebben válogatnak. – Korábban előfordult, hogy összekevertek papírt, üveget, fémhulladékot, de most nagy meglepetésünkre azt vesszük észre, hogy még a községből elszármazók is a hétvégén ide hordják a hulladékot. Az önkormányzat már tárgyal a pöstyéni Biomat céggel, hogy a használt tévék, rádiók felhasználását is megoldják, mert van belőlük egy hegynyi! – mutat az udvar végébe beszélgetőtársunk. A nők a papírt és a műanyag flakonokat osztályozzák, a férfiakra a zsákok cipelése és lerakóhelyre szállítása hárul. Olajozottan megy a munka a gyűjtőudvarban, mindenki tudja, rá milyen feladat hárul. A fémhulladék egy részéből télre ereszt szeretnének húzni a hulladéktárolásra alkalmas udvar fölé. Azokra a turkálókra sem neheztelnek, akik látván a rengeteg „kincset érő” ócskavasat, tévé-, autó- és rádióalkatrészt, köztük bóklásznak, még mielőtt azokat elszállítanák.

NEM MARAD EL A JUTALOM

Jozef Derňár polgármesterA szerző felvétele „Az alapiskolában korábban évi egy, de most már két alkalommal is kiértékeljük a legjobb gyűjtőket, hamarosan hatvan kisiskolást fogunk megjutalmazni. Tárgyi ajándékokat, trikókat, játékokat kapnak a községtől. A felnőtteket az anyagi motiváción kívül – hiszen lényegesen csökkentek a hulladékszállítással kapcsolatos kiadásaik – sok egyébbel is megjutalmazzuk, mivel a hulladék szelektálásával járó nyereséget a falu javára, építésére fordítjuk. Jelenleg a harmadik park befejezése előtt állunk, és a napokban kerül sor a bérlakások átadására. A kilenc egyszobás lakásegységet már használják a bérlők, hamarosan a hat háromszobás lakás is gazdára talál” – tájékoztatott a polgármester. A Cergát-Vág Mikrorégió tagjaként szeretnék, ha a községben a vidéki turizmust is fejleszteni tudnák.

TANULNI JÖNNEK

Tótmegyer egyébként a napokban ünnepli fennállásának 755. évfordulóját. Olyan példával szolgál a környező községek számára, amely valóban követendő. Nemcsak olcsóbbá válik így a szemét felhasználása, hanem még pénzt is hoz az önkormányzatnak. A gyűjtőtelepen a szomszédos tardoskeddi községi önkormányzat két dolgozójával is találkoztunk. Tanulni, tapasztalatokat gyűjteni jöttek a szomszédaikhoz, mivel jelenleg kevés ilyen kifogástalanul tiszta község található az országban