Alternatív tanterv szerint oktatják a szlovák nyelvet

Az alternatív tanterv az MKP kormánytagsága alatt is érvényben volt, bár azóta újabb, azzal ellentétes irányelvek is napvilágot láttak. Más gimnáziumokban ezen új irányelvek szerint tanítanak, mert elképzelhetetlennek tartják a minőségi nyelvoktatást 24 feletti osztálylétszám mellett.

A 72/1998-41-es számú alternatív tanterv heti három szlovák óra közül csak egyen engedélyezi az osztály két csoportra osztását. Kérdéses, hogy a diákoknak nem származik-e a hátránya ebből, és megtanulják-e a jövőjük szempontjából elengedhetetlen államnyelvet, miközben egy-egy gimnáziumi osztályban gyakran 30–35-en is ülnek. Bizonyított tény ugyanis, hogy idegen nyelvet nem lehet 15 főnél nagyobb csoporton belül megfelelő szinten elsajátítani, és a nagy osztálylétszám általában véve is hátrányosan hat a tanítási-tanulási folyamatra. Zirig Ferenc, a gimnázium igazgatója azért döntött mégis a változtatás mellett, és vette az iskola tantervének alapjául a 98-as alternatív tantervet, mert a törvényt – mint mondta – maradéktalanul be kívánja tartani. Megkérdeztük, ha az osztást törvénytelennek tartotta, eddig miért alkalmazták azt a Vámbéry gimnáziumban a szlovák órákon, és más iskolák miért követik ezt a gyakorlatot mind a mai napig. Zirig kitért a válaszadás elől.

Felhívtuk az oktatásügyi minisztérium figyelmét az 1998-as alternatív tanterv és a 2007–2008-ra kiadott pedagógiai-szervezési útmutatóban található irányelvek közötti ellentmondásra. Utóbbi ugyanis kimondja, hogy a szlovák nyelv minél hatékonyabb elsajátítása érdekében következetesen osztani kell a szlovák nyelvi órákon az osztályokat. Viera Trpišová, a tárca szóvivője egy 1985-ös irányelvet idézett, amely 24 fölötti osztálylétszám esetén az iskolafenntartó (jelen esetben a megye – szerk. megj.) beleegyezésével engedélyezi az osztály két csoportra osztását, de kérdéseinkre konkrét választ nem adott. A dunaszerdahelyi gimnáziumban alkalmazott gyakorlatot nem kívánta véleményezni, mert az Nagyszombat megye hatáskörébe tartozik.

Az 1998-as alternatív tantervről megkérdeztük az MKP oktatásügyi alelnökét, Szigeti Lászlót is. „Ostobának tartom azt az igazgatót, aki nem osztja az osztályt a szlovák órákon, hiszen tudomásom szerint adott ennek a lehetősége” – mondta. Miután idéztük az alternatív tantervet, melyet sem az MKP kormányzása, sem Szigeti minisztersége idején nem vontak vissza, azt felelte: „Ha a tantervben így van, akkor az kötelező érvényű. De ez mindenképpen gyanús, és a nemzetiségi főosztályon megvizsgáltatjuk a kérdést.” Szigeti nem tartja szerencsésnek azt a megoldást sem, hogy a fenntartó beleegyezésével lehet csak az osztályt két csoportra osztani, közbenjárására a nemzetiségi főosztályon már foglalkoznak a tantervek értelmezésével.

A magyar középiskolákban mindig is osztott csoportokban tanították a szlovák nyelvet és más idegen nyelveket. A somorjai gimnázium igazgatója, Trencsík János szerint nem szerencsés, hogy valaki eltért ettől a gyakorlattól, mert a magyar iskolák bajba kerülhetnek ennek a kérdésnek a feszegetésével. Komáromban a 2007–2008-ra kiadott pedagógiai-szervezési útmutató szerint tanítanak. „Csak így lehet hatékonyan nyelvet oktatni. Létezik az 1998-as alternatív tantervnek egy módosítása, mely hangsúlyozza, hogy a szlovák nyelvi órán az osztályt osztani kell. Kollégám erről feledkezhetett meg” – mondta lapunknak Andruskó Imre, a komáromi magyar tannyelvű gimnázium igazgatója, hozzátéve, hogy a fent említett 1998-as alternatív tantervet valóban nem helyezték még hatályon kívül, de utána többször is módosították.

Zirig Ferenc, a Vámbéry gimnázium igazgatójának elképzelései szerint így is elsajátítható az államnyelv, mert nem kötelező tantárgyként, szakkörökön vagy szemináriumokon is választható, és ha a pedagógus szívügyének tekinti, javasolhatja ezt a diákoknak.

Zirig elzárkózott

Megkerestük Zirig Ferencet, és az idei tantervről érdeklődtünk. Az igazgató előbb egy papírt íratott alá velünk, melyben az állt, hogy a cikket az engedélye nélkül nem közöljük. A kész cikknek azt a részét, ahol őt időzzük, elektronikus levélben elküldtük Zirignek. Az igazgató válaszában közölte, nem ért egyet a leírtakkal, és „a továbbiakban (főleg szakmai jellegű beszélgetések céljából) ne keressük”. Ennek ellenére még egyszer elküldtük neki az őt érintő szövegrészt, majd a gimnázium telefonszámán és a mobilján is kerestük, de hiába. A cikk ezért nem tartalmazza a Vámbéry gimnázium igazgatójának álláspontját és véleményét. (jom)