Akarattal és kitartással szépítik a környezetet

2009-ben polgári kezdeményezésként indult a tevékenységük. A kezdeményezők Pastorek Zsuzsanna, Szalay Zsolt és Botka Tibor voltak.

Egyedül könnyebb?

“Tulajdonképpen kétségbeesésünkben akartunk valamit tenni, mert ez a gyönyörű környezet, a Vág partja, tele volt illegális szemétlerakattal. Nem tudtuk, hogyan lehetne hivatalosan, a községgel való együttműködéssel elérni valamit, és azt a tippet kaptuk, hogy polgári kezdeményezésként nagyobb nyomást tudunk gyakorolni azokra az illetékes szervekre, amelyek kezelik ezt a területet. Megszólítottuk ezeket a szerveket, hogy támogatásukat kérjük a terület kitisztításában. Az első évben 25 tonna szemetet szedtünk össze kézzel és több mint 40 tonnát gépekkel Vághosszúfalu kataszterében és a Vág töltése mellett. Az akkori polgármesterrel, Izsóf Róberttel jó volt az együttműködés, de például a folyópartért felelős Vági Vízgyűjtővel (Povodie Váhu) gondok adódtak. Annak ellenére, hogy előzetesen megállapodtunk, két szállítmány összegyűjtött szemetet elvitet a vállalat, végül úgy döntött, hogy csak az úgynevezett úszó hulladék elszállítását fizeti ki. Azt viszont lehetetlen meghatározni és kiválogatni, hogy melyik szemetet hozta magával a víz és melyiket szórták ki a parton. Végül úgy döntöttünk, kihagyjuk az illetékes hatóságokat és magunk szervezzük meg a szemét elszállítását. Hivatalosan két évvel később, 2011-ben így jött létre az Aldea Polgári Társulás, amelynek jelenleg nyolc tagja van: Gaál Benedek alelnök, Gaál Katalin, Lozsi Horesnyi Katalin, Lozsi Péter, Izsóf Zoltán, Szalay Tamás és lánya, Szalay Natália, aki a legújabb és leglelkesebb tagja az Aldeának” - kezdte a történetet Pastorek Zsuzsanna, a társulás elnöke, gyorsan hozzátéve, mennyire jó látni, ahogy a gyerekek a felnőttekkel együtt élik meg a tevékenységet, így látják, hogy milyen fontos és van értelme annak, amit tesznek, és nekik már ez lesz a természetes. Észrevétlenül megtanulják óvni a környezetet és tenni érte. Elmondta, a koronavírus-járvány miatt hozott lezárások alatt csak a társulás tagjaival szerveztek szemétszedést, az önkéntesek nélkül, de a gyerekek már kérték, hogy menjenek szemetet szedni, mert ez fontos. Gaál Benedek hozzátette, mindig van mit összegyűjteni a vízparton, ezért évente négyszer szerveznek szemétgyűjtést. Többnyire nem tudják egy nap alatt befejezni, ezért mindig két időpontot jelölnek ki. Tavasszal, amikor még kicsi az aljnövényzet, az erdőt is rendbe teszik. “Amit a táborozók nyáron otthagynak, azt ősszel összegyűjtjük, és sajnos a horgászok után is mindig találunk szemetet. Vannak, akik szépen összegyűjtik maguk után és elrejtik egy félreeső helyen, de szerencsére olyanok is akadnak, akik rendszeresen kijárnak velünk szemetet szedni” - mondta mosolyogva.

Bővülő tevékenységi kör

A társulás ezen kívül támogat minden olyan helyi kezdeményezést és tevékenységet, amely a helyi hagyományok megtartását célozza. “Olyan embereknek igyekszünk teret adni, akik valamiben ügyesek. Többször szerveztünk például adventi vásárt, koncertekkel egybekötött Aldea-esteket, ahol helyi kézművesek is bemutatkozhattak. A legújabb, számomra nagyon szimpatikus kezdeményezés Bencééktől indult” - adta át a szót Pastorek Zsuzsanna Gaál Benedeknek, akitől megtudtam, feleségével fákat kezdtek ültetni a faluban. “Egy-két partizánakció után, amikor szerezünk néhány fát és találomra elültettük a falu különböző pontján, két évvel ezelőtt először szerveztünk faültetést a falu újszülöttei számára. Igyekszünk olyan fajtákat választani, amelyek beillenek a környezetbe, tehát őshonosak, de megfelelnek azoknak is, akiknek a háza elé ültetjük. A hársfából ültettük a legtöbbet, de szilvát és számunkra ismeretlen, fekete bogyót termő fát is ültettünk már, amiről azt hittük, szilva, de így is örültek neki a falubeliek” - mesélte nevetve Gaál Benedek. Az anyakönyvi hivatalból két évvel ezelőtt kérték ki az előző két évben született gyerekek listáját, de mikor híre ment a faluban a kezdeményezésnek, többen jelentkeztek olyanok is, akik jelenleg nem laknak Vághosszúfalun, de itt építkeznek és itt szeretnének letelepedni, vagy más kötődésük van a településhez. Így összesen 22 fát ültettek el két évvel ezelőtt a falu közepén lévő parkban. “Hét-nyolc különböző fajtát ültettünk, dísz- és gyümölcsfát vegyesen, a helyi Pesti Zsuzsanna kertészmérnök tervei alapján, aki szintén aktívan támogatja a kezdeményezést. Minden fára cédulát kötöttünk, amelyen a gyerekek neve szerepelt, meghívtuk a szüleiket a faültetésre, hogy segítsenek, és egy közös pikniket tartottunk, amelyre a szülők között lévő borászok finom borokkal érkeztek, de volt pálinka, sütemény és más finomság is. A terv az volt, hogy az fogja gondozni a fákat, akinek a neve rajta szerepel, de ez nem minden esetben történt így. Azok, akik a parkhoz közeli utcában laknak, kijárnak és meglocsolják a fákat, de többnyire enyém ez a feladat” - részletezte. Megtudtam, hogy a park területén régen libakihajtó tér volt, innen hajtották ki a libákat a Vág partra legelni, így nagyon legyúrt, poros terület volt. Később építkezési törmelékkel és más szeméttel feltöltötték, amitől most nagyon sovány a talaj. A faültetéskor saját termelésű komposzttal igyekeztek gazdagítani, de az első néhány évben segíteni kell a fáknak, hogy gyökeret eresszenek és növekedésnek induljanak, amit leginkább az öntözéssel lehet elérni. A község azzal támogatta a kezdeményezést, hogy megvette a viszonylag nagy fákat, ami több mint ezer euróba került. 

Hatást gyakorolnak

Az Aldea következő nagy projektje a komposztáló előtt elterülő úgynevezett biokoridor kialakítása volt, amelyet a polgármester, Tóth Pál szorgalmazott. “Nagyjából tíz évvel ezelőtt egy hosszú erdősávot, szélfogót terveztek kialakítani azon a területen, ahol a gazdák lemondtak a földjeik 2 százalékáról, de sokáig nem történt előrelépés az ügyben. Merem remélni, hogy a mi tevékenységünk is hozzájárult ahhoz, hogy most mégis megmozdultak a dolgok. Az első fázisnak az első fázisaként negyven fát ültettünk el. Igyekszünk nyomást gyakorolni a falu vezetésére, legalább azzal, hogy rákérdezünk dolgokra, vagy felhívjuk az illetékes személyek figyelmét a lehetőségekre, szabályokra” - fogalmazott Gaál Benedek. Pastorek Zsuzsanna hozzátette, nem biztos, hogy mindenkinek tetszik az, amit csinálnak, de nagyon reméli, hogy idővel majd meglátják az értelmét. Példaként azt a kis rétet említette a parkban, amelynek a területén az ő kérésükre nem kaszálták le a füvet és vele együtt a virágokat nyáron, hogy a méheknek és más rovaroknak élőhelyet biztosítsanak. “Ha gyakran és rövidre kaszálják a közterületeket, teljesen kiszárad a talaj, illetve nagyon kellemes látvány, ha virágok nyílnak körülöttünk. Nagyobb városokban, például Pozsonyban vagy Nagyszombatban is hajlanak arra, hogy réti fűmaggal vetnek be szakaszokat, vagy csak ritkábban kaszálnak, de Bécsben a háromsávos út mentén hosszú kilométereken keresztül is láttunk ilyet. Bizonyos dolgokat meg kell szokniuk az embereknek, ezért táblákat is kihelyeztünk a rét mellett, hogy elmagyarázzuk, miért magasabb ott a fű. Kis lépésekkel próbáljuk a természettel való barátságosabb kapcsolatot kialakítani a helyiekben. Nem nevelni akarunk, csak megmutatni, hogy másképp is lehet” - hangsúlyozta. 

Komoly tervek

Gaál Benedek a további terveikkel kapcsolatban arról beszélt, szeretnék a helyi őshonos szilvafákat megmenteni. “A Vág árterében, ahogy itt mondják, az öntésen még megvannak a régi szilvafák. Néhány évtizeddel ezelőtt egész gyümölcsösök voltak ott, a falubeliek között el volt osztva, ki melyik részért felel. A keresztapámnak is még van egy kis szilvafása, amit szívesen bővítene, én viszont a faluba telepítenék gyümölcsfákat. Sokszor olyan akadályokba ütközünk, hogy a villamosvezetékek miatt nem engedik a faültetést, vagy mert kicsi a hely. A szilvafa viszonylag kis termetű, és talán a lakosok is szívesebben fogadnák, mert főleg az idősek, emlékeznek még rá, milyen sok szilvafa volt valamikor a faluban, ezért is lenne ideális ezt választani. A törvény kimondja, hogy minden kivágott fa után bizonyos számú csemetét kell ültetni, ezért a polgármester támogatja a projektjeinket, hiszen segítünk a törvény betartásában, sőt, volt, hogy ő keresett meg minket ilyen kéréssel” - részletezte. Pastorek Zsuzsanna szerint az a legjobb, ha előre megbeszélik az emberekkel, ha például valakinek a háza elé szeretnének fát ültetni, mert nem mindenki örül ennek. A falu közepén lévő park továbbfejlesztése is szerepel a terveik között, mégpedig egy olyan közösségi tér kialakítása, ahol a gyerekek, a kamaszok, a felnőttek és a nyugdíjasok is találnak helyet. “Szintén Pesti Zsuzsanna segítségével szakaszokra osztanánk fel a parkot, de még tart az ötletelés. Ahogy lesz rá pénz, úgy szeretnénk majd lépésenként felújítani, szebbé, komfortosabbá tenni ezt a helyet. Pénzt úgy tudunk szerezni a projektek megvalósítására, hogy bizonyos dolgokra községi támogatást kapunk, de lefektettünk olyan egyezséget még a kezdetekkor, hogy amikor szemétszedést szervezünk, a falu biztosítja az összeszedett szemét elszállítását és elhelyezését. További forrás az adó két százalékának gyűjtése, illetve szép számban vannak már támogatóink is” - mondta el. Mivel tavaly a koronavírus-járvány miatt elmaradt az újszülöttek számára a faültetés, idén az elmúlt két évben született gyerekeknek szeretnének fákat ültetni, ami megint több, mint tíz fát jelentene. “A falu közepén van a papkert és az egykori iskola udvara, ami viszonylag nagy, évtizedek óta elhanyagolt, elkerített terület. Egyszer szeretnénk kinyitni és közösségi térré alakítani a nagyjából fele-fele részben az egyház és a község tulajdonába tartozó területet, de ezzel kapcsolatban szintén csak az ötletelésnél tartunk” - tette hozzá Gaál Benedek. 

Példamutatás, közösségformálás

A szervezet alelnöke elmondta, két kicsi gyereke van, mindkettőnél kihasználta azt a lehetőséget, hogy az apák is otthon maradhatnak fél évig a gyerekekkel, de a munkája is olyan, hogy viszonylag sok a szabadideje. “Mi mással tölthetném azt, mint ilyen jó dolgokkal?! Szeretek részt venni a szervezésben és közösségi dolgokkal foglalkozni” - mondta nevetve. Pastorek Zsuzsanna hangsúlyozta, szereti a falut, a Vágot, a természetet és ami még megmaradt körülötte, szeretné mindezt megóvni, nemcsak magának. “Nagy öröm az, amikor sok ember leli ugyanabban az örömét, egy megsokszorozódott öröm. Úgy veszem észre, hogy az Aldea többi tagja is azért tud ebben ennyi éve aktívan részt venni, mert szeretik ezt a helyet. A polgári társulás megadja a lehetőséget arra, hogy valamit el tudjunk közösen érni. Nem gazdálkodunk nagy összegekből, de kis pénzből is rengeteg jó dolgot lehet csinálni, nem a pénz a lényeg, hanem az akarat és a kitartás. Egy szimpla szemétszedés is tud jó szórakozás lenni. Amellett, hogy elvégezzük a munkát, járjuk a természetet, öröm látni, hogy a gyerekek is milyen lelkesen bekapcsolódnak. Utána nem sietünk haza, hanem beszélgetünk, általában közösen ebédelünk, és megünnepeljük azt a napot. Mindig akad önkéntes, aki főz valami finomat a többieknek és akár este is összejövünk, hagyjuk a napot szépen lecsengeni” - fogalmazott.

Amit még fontosnak tart a munkájukban, hogy az emberek figyelmét felhívják az adott lehetőségekre, például, hogy hol helyezhetik el a szelektív hulladékot, hogyan komposztálhatnak, de a Duslo vegyi üzem területére tervezett hulladékégető ellen is felléptek azzal, hogy tájékoztatták a környékbelieket annak hátrányairól is. A mindennapi életben is igyekeznek a környezetbarát megoldásokat választani, és megmutatni másoknak, hogy úgy is lehet. “Hogy élhető legyen az a hely, ahol születtünk. Hiszek abban, hogy az embernek megvan a kapacitása arra, hogy olyan megoldást találjon, ami nem, vagy kevésbé káros a környezetére a kényelmes megoldás helyett. Azt az energiát, amit arra fordítunk, hogy kifogást keressünk ahelyett, hogy megoldást keresnénk, arra is használhatnánk, hogy a problémákat megoldjuk” - zárta Pastorek Zsuzsanna.