Ahol királyi személynök nyughelyét találni

A 13. század elejére teszik a szakemberek a csallóközcsütörtöki templom alapításának idejét. Ha az első, 1217-ben keletkezett írásos emlék arról szól, hogy II. András magyar király a Hunt-Pázmány nemzetség Szentgyörgyi ágából származó Sebes comest megerősítette itteni birtokaiban és neki ítélte a helyi vásártartás jogát valamint a vásárvámból származó jövedelem egy részét, akkor azt lehet megállapítani, hogy a település már több mint 800 éve gazdag és virágzó hely volt. A település a nevét vásártartási napjáról kapta, szerkezete a régi térképeken orsóformát mutat, kétoldalt házsorokat, azok közt átfutó északnyugat-délkelet irányú utakat, melyek szigetszerűen elhelyezett templomot és vásárteret rajzolnak körbe.

Építészeti kisremek

Templomának építési stílusa román, amelyet gótikus és reneszánsz elemek egészítenek ki. Védőszentje az a Szent Jakab, aki a zarándokok, orvosok, gyógyszerészek és szatócsok védszentje, Spanyolország fővédnöke, akinek Santiago de Compostela városában van a sírja. A Szent Jakab patrónusságáról szóló írásos emlék 1333-ból származik. Nagy a valószínűsége annak, hogy a Szent István által elrendelt templomépítések idején épülhetett a mai templom elődje. Ezt állította legalábbis Náray György, néhai csütörtöki plébános 1677-ben. Van olyan állítás is, mely szerint már római korban létező Jupiter-templom helyén épült volna meg a középkori templom, ami inkább csak legendaszámba vehető állítás, mert erre sem írásbeli, sem régészeti bizonyíték nem találtatott eddig.

Átépítések, érdekességek

Mint oly sok más szakrális építményt, az elmúlt évszázadok alatt néhányszor átalakították, bővítették, a liturgiai elvárások – például a reformáció idején – alapján módosították. A templom építőanyaga javarészt égetett tégla, de az alapjai, a támpillérek anyaga, a díszítmények, a faragványok, az ajtó- és ablakkeretek kőből készültek. Jellegzetesen keleti tájolású a szentélye, amely ma sokszögzáródású, de eredetileg félköríves lehetett. Nyugati oldalán két zömök, vaskos támpillérekkel erősen megtámasztott két tornya közül a déli még eredeti építésű – erre osztott, román kori, faragott díszes ablakai is utalnak – míg az északi egy 1590-ben leírt földrengésben megsérült és újjá kellett építeni. Csallóközcsütörtök temploma az építészettörténet egyik bemutatóhelye is lehetne akár. A templom első építési fázisa román stílusú, erre a fogazatos téglapártázat, a déli torony osztott ablakai, a nyugati oldalon lévő faragott portál, a belső térben a tornyok alatti rész rusztikus formái és faragott elemei utalnak, például egy román korinak tartott, falba épített szenteltvíztartó. Az említett nyugati portálnak az is a különlegessége, hogy számos, vájt mélyedés található benne. Ezek eredete és célja vitatott, egyes kutatói elképzelések szerint még a középkorban úgynevezett fehér mágiához használt templomport úgy szerezték be, hogy a templomkapuk kőbélletéből kapartak ki kőport. A román korra emlékeztet még egy állatfej formájú kőből faragott vízköpő torzója a hajó külső falának délkeleti csücskén a szentély csatlakozásánál és a templom padlásrészében az északi oldalon megmaradt téglapártázat. A gótika idején átalakítást, bővítést, hajóhozzáépítést végeztek el, s a szentélyt is átalakították – a szentély szélén lévő régi köríves alapozású kápolnarész lebontásával –, ennek az átalakításnak a nyomait a régészeti feltárás hozta felszínre. Ennek a gótikus átalakításnak a tanúja a déli falba vágott szamárhátas boltívű kapu 1485-öt megörökítő keltezésfelirata. A belső tér egyik dísze az a vörös márvány monolitból készített keresztelőmedence, amely ritkaságszámba menő darab országos mércével is! Csallóközcsütörtök templomának belső terét két hatalmas, csaknem dísztelen oszlop választja ketté, szinte háromhajóssá mérve szét a belső teret, már-már légies boltozatot tartanak ezek az oszlopok. Fontos megemlíteni néhai Mérey Mihály és családja reneszánsz stílusú epitáfiumát is, ez is különlegessége ennek a templomnak. Amely ma rendkívül szépen felújítva várja a híveket és a látogatókat!