Ahol jól mennek a dolgok

Nagytárkány azon kevés települések egyike a Bodrogközben, amelyben „jól mennek a dolgok”. Épül-szépül a község, a lakosok száma nő, pályázatok útján különböző támogatásokat kap a falu. Miben különbözik Nagytárkány a régió többi településétől?

A községnek semmilyen különleges adottsága nincs, átlagos bodrogközi település. Jelenleg mintegy 1400 lakosa van, ám ez a szám valóban növekszik. Volt olyan időszak, amikor húsz gyerek sem volt a helyi óvodában, most negyvenen járnak oda. Az elmúlt választási időszakban közel húszmillió korona támogatást tudtunk a községben fejlesztésre fordítani. Talán azért vagyunk picit sikeresebbek, mint mások, mert az itteni önkormányzat ambiciózus emberekből áll, és a képviselők nagyon jól együttműködnek a polgármesterrel. Mindenki a falu javára dolgozik. Az sem mellékes, hogy megvalósítható programot dolgoztunk ki. Tudtuk, hogy mit akarunk elérni. Nem jártunk a fellegekben. Reális céljaink voltak, ám bele mertünk vágni olyan dolgokba is, amelyekbe mások, máshol talán nem mernek. A választási programunkat egyébként 100 százalékban sikerült teljesítenünk.

Ezt értékelték a lakosok, amikor másodjára is bizalmat szavaztak önnek?

Valószínűleg igen. Ám nemcsak az én munkámmal voltak megelégedve az emberek, hanem a képviselőkével is. A mostani önkormányzati testület szinte ugyanazokból áll, akik azelőtt is ott tevékenykedtek.

Mit tartalmazott az a megvalósítható választási program?

Az egyik legfontosabb célunk az volt, hogy megkezdhessük végre a falu szennyvízhálózatának kiépítését. Az új ravatalozó felépítése és az új sírkert kialakítása sem várhatott tovább. Az utcák rendbetétele, a vízelvezető árkok kitisztítása, a község zászlajának és címerének felszentelése, a falunap megrendezése, és még sok hasonló „apróság” szerepelt a kitűzött célok között. Leginkább azt szerettük volna elérni, hogy a fiatalok ne vándoroljanak el a faluból. Akkor még nem tudtuk pontosan, hogy hogyan akarjuk ezt elérni. Amikor aztán a kormány meghirdette a lakásépítési programot, rögtön csatlakoztunk ehhez. ĺgy egy modern, tizenkét lakásos bérház is épült a községben.

Mik a további terveik?

Folytatjuk a község csatornázását. Tervezzük egy új bérház építését. Az iskola felújítása folyik, tavaly már sikerült modernizálnunk a tornatermet, valamint az egyik épületszárnyat statikailag megerősíttetnünk. A napokban adtunk be egy pályázatot az európai uniós strukturális alapokhoz az iskola épületének teljes rekonstrukciójára.

Benyújtottak ezenkívül más pályázatokat?

Az európai uniós strukturális alapokhoz egy másik pályázatot is beadtunk a Tisza-holtág hasznosítására vonatkozó helyzettanulmány kidolgozására. Pályáztunk a község fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges anyagi források megszerzésére. A bérlakások építésére most készülnek a tervek. Az Illyés Közalapítványhoz, a Kulturális Minisztériumhoz, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához és a Pénzügyminisztériumhoz is eljuttattunk különböző pályázatokat.

Az önkormányzatok és a vállalkozók zöme általában arra panaszkodik, hogy önállóan nem képesek sikeres pályázatokat kidolgozni. Önöknél kik készítik el ezeket?

Némelyeket, amelyek nem igényelnek különösebb szaktudást, mi magunk is el tudjuk készíteni. A strukturális alapokhoz benyújtandó pályázatokat olyan cégekkel és irodákkal készíttettjük el, amelyek erre szakosodtak.

Milyen bevételi forrásai vannak Nagytárkánynak?

Legfőbb bevételeink az állami adókból származnak, illetve a helyi adókból és a bérleti díjakból. A faluban nagyobb vállalat nem működik, az állami gazdaság már évekkel ezelőtt megszűnt. A földeket magánvállalkozók művelik. Parlagon hagyott föld nincs a falu határában. A községben a munkaképes lakosság 42 százaléka állástalan, ez az egyik legfőbb gondunk. A másik, hogy elöregszik a falu, 303 hatvan év feletti nyugdíjasunk van.

Új munkahelyeket képesek létrehozni?

Különböző elképzeléseink vannak. A kastélyban egy környékbeli vállalkozó panziót szeretne létesíteni. A hozzá tartozó épületekben a tervek szerint múzeum működne, amely a Bodrogköz és az Ung-vidék néprajzát és a „só útját” a Tiszán mutatná be. A régi időkben ugyanis a sót Máramarosszigetről tutajokkal szállították Tárkányba, ahol központi raktár működött. Azután szekerekkel hordták szét innen az egész ország területére. Ha működne a panzió és megnyílna a múzeum, ezekben a létesítményekben néhány helybéli dolgozhatna majd. A hosszú távú terveink közt szerepel egy kikötő működtetése is.

A falu lakosai láthatólag elégedettek az ön munkájával. Van valami titka a sikerének?

Számomra az a természetes, hogy a mindenkori polgármester a legjobb tudása szerint foglalkozzék a falu ügyeivel. A siker mindig közös munka eredménye. Az önkormányzatnak és a polgármesternek együtt kell dolgoznia. Ahhoz, hogy a munkánk eredményes legyen, a község lakóinak segítségére is szükségünk van. Nálunk a polgárok nemcsak erkölcsileg támogatnak minket, hanem – amikor arra szükség van – a munkájukkal is.

Milyen kulturális élet zajlik a faluban?

A Csemadok helyi szervezetének 1979-től vagyok az elnöke, a Bodrogközi Területi Választmánynak pedig közel öt éve. A helyi Tisza Éneklőcsoportnak is tagja vagyok. Nagyon szívesen szervezek kulturális rendezvényeket, és örömmel veszek részt minden értelmes kezdeményezésben. A faluban januárban már harmadszor rendeztünk újévi koncertet, amelyen magyarországi vendégek is felléptek. A nemzeti ünnepeinkre általában a Csemadok alapszervezete és a helyi alapiskola készíti a programot. Nyáron megrendezzük a Tárkányi Kulturális Napokat. Az idén húszéves a Tisza Éneklőcsoport. Ebből az alkalomból ünnepséget szervezünk, és szeretnénk lemezen megjelentetni a dalainkat. A nyáron több külföldi rendezvényre is meghívták az együttest.

Hány órát dolgozik naponta?

Nem tudom. Sokat. Egy polgármesternek nincs kötött munkaideje. Általában reggel hét órakor már a hivatalban vagyok. A többi alkalmazott csak fél nyolcra jön, amíg ők megérkeznek, addig nyugodtan dolgozhatok. Aztán a munkaidő letelte után újra foglalkozhatok a benyújtandó pályázatokkal. Napközben erre nincs időm, mert vagy a falu lakosainak problémáival törődöm, vagy a különböző hivatalokban intézem az ügyeinket. Egy évben általában 40-50 ezer kilométert autózom. Gyakran megyek Pozsonyba is, mert sok dolog csak ott rendezhető el.

Úgy tűnik, ön szerencsés ember. Szereti a munkáját, hobbija a kultúra, tehát a szabadidejében is a falu javára dolgozik. Mennyi ideje jut a családjára?

A családom nagyon megértő, sokat segítenek nekem. Arra, hogy szabadságra mentem volna, és elutaztunk volna valahová, az utóbbi években nem volt példa. Nálunk az a nyaralás, ha valahová meghívják az éneklőcsoportot, és ha van rá lehetőség, a családtagjaink is elkísérnek. Akkor együtt tölthetünk egy-két napot.

Meddig kíván polgármesterként dolgozni?

Ezen még nem gondolkoztam. Ameddig az emberek javát tudom szolgálni, és a falu lakói megtisztelnek a bizalmukkal. Ha pedig másképp alakul, azt is tudomásul veszem. Akkor átadom a helyemet másnak. Nem ragaszkodom foggal-körömmel a székemhez. Van polgári foglalkozásom. Ha nem lennék polgármester, valószínűleg visszamennék tanítani, vagy a kultúra szervezésével foglalkoznék.