Ahol csupán egy hétig tart egy szemeszter

Egyetlen „kényszerdiáktól” sem hallottuk, hogy valóban új ismeretanyaggal gazdagodott volna az elmúlt egy hét alattSomogyi Tibor felvételeHiába szereztek ezek a pedagógusok Győrben vagy Sárospatakon a nyitraival lényegében egyenértékű képesítést, a fizetésük jóval alacsonyabb, mint a többi kollégáé, mert a szlovákiai törvények értelmében ők nem is pedagógusok.

Új diploma, nem honosítás

A probléma már évek óta téma a szlovákiai magyar oktatásügyben és sokan remélték, hogy az egyre nagyobb pedagógushiányra való tekintettel minél hamarabb és minél kevesebb pénzből sikerül megoldani, lényeges elmozdulást azonban csak a Közép-európai Tanulmányok Karának megalakulása hozott. A kar vezetői a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar dékánjával egyeztetve a nyáron vegyes bizottságot hoztak létre és ennek tagjai megállapodtak abban, mely tantárgyakból kell a magyarországi főiskolákon végzett tanítóknak vizsgázniuk, hogy Nyitrán megkaphassák a magiszteri titulust. Valójában tehát nem is diplomahonosításról van szó – azt az oktatásügyi minisztérium végzi, ha bizonyos szabályozott tevékenységek ellátásához szükséges a külföldi tanulmányok elismerése. A minisztériumba benyújtott honosítási kérvény kezelési díja ötezer korona, és számítani kell a honosítással járó egyéb költségekre is, mint pl. a különbözeti vizsgákkal járó kiadások. Az ilyen diplomahonosítás azonban nem jár együtt a magiszteri titulus megszerzésével, mivel ennek odaítélésére a minisztérium nem jogosult.

Az említett alsó tagozatos tanítók Nyitrán négyszemeszteres kiegészítő képzésben vesznek részt, és új diplomát szereznek, miközben a magyarországi főiskolákon tett vizsgáik egy részét beszámítják nekik.

Húsz tantárgy, nyolc vizsga

László Béla, a Közép Európai Tanulmányok Karának dékánja szerint a lényeg az, hogy minden ország pedagógusképzésének megvannak a maga sajátosságai, amelyeket az európai uniós alapelvek értelmében meg kell őrizni, de ugyanakkor törekedni kell az öszszehangolásukra is. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a külföldi felsőoktatási intézményekben végzett szakemberek tanulmányainak egy részét el lehet ismerni, de ha a képzés tartalmát illetően lényeges különbségek vannak, akkor az esetleges hiányosságokat különbözeti vizsgákkal kell pótolni. Mi ennek a követelménynek úgy próbáltunk eleget tenni, hogy 2004 nyarán létrehoztunk a győri tanítóképző főiskola szakembereivel egy közös bizottságot és kizárólag szakmai szempontok alapján összehasonlítottuk a két intézményben folyó pedagógusképzést. Ez az eljárás összhangban van az 1997-es lisszaboni egyezménnyel és a 477/2002-es számú törvénnyel, amely a külföldön szerzett képesítések elismerését az európai jogrend alapján szabályozza. A bizottság megállapította, hogy a képzés tartalmát illetően lényeges különbségek vannak, ugyanis az alsó tagozatos tanulók oktatásában is jelentős szerepet kapnak azok a tantárgyak, amelyek az illető ország, illetve szűkebb régiójuk sajátosságaival foglalkoznak. Ebből kiindulva a szakbizottság megnevezte azokat a tantárgyakat, amelyekkel az érintett pedagógusoknak még foglalkozniuk kell ahhoz, hogy teljesítsék a nyitrai Konstantin Egyetem tantervét, és itt magiszteri titulussal kaphassanak diplomát. Összesen 20 tantárgyról van szó, ezek közül 8-ból kell vizsgázniuk. Elkészítettünk egy tantervjavaslatot, és még azt is megbeszéltük a diákokkal, hogyan felelne meg számukra a konzultációs napok beosztása. Figyelembe vettük, hogy javarészt állásban lévő pedagógusokról van szó, ezért azt ajánlottuk nekik, hogy ne hetenként egy napon tartsuk meg az órákat, hanem próbáljuk ki a blokkszerű egyhetes képzést. Az első egyhetes képzés után a hallgatók egyértelműen e képzési forma mellett döntöttek.”

Előadások reggeltől estig

A kiegészítő képzésben résztvevő 110 pedagógus tehát egy hoszszú munkahétre – hat napra Nyitrára költözött, és reggeltől estig a Konstantin Egyetem C 201-es előadótermében ült. A tandíjat befizették, szállást is maguknak kellett szerezniük. „A Közép Európai Tanulmányok Kara eddig nem kapott költségvetési támogatást a képzés kiadásainak fedezésére, de mi senkit nem kötelezünk arra, hogy fizessen. Törvényes keretek között bizonyos összeget ajándékozhatnak a hallgatók az egyetem fejlesztésére” – mondja László Béla. „Szállást, sajnos nem tudunk a szemeszterközi hallgatóknak biztosítani, mivel a kollégiumokat a nappali tagozatos diákok foglalják el.”

Felesleges, de szükséges

Az első napok tapasztalatairól kérdeztük az érintetteket is, akiket két előadás közötti szünetben kerestünk meg a C 201-es teremben. Minden megszólított azt mondta, felesleges és unalmas, idő- és pénzpocsékolás az egész, de ha ugyanazért a munkáért ugyanolyan fizetést akarnak kapni, mint a Szlovákiában végzett kollégáik, akkor nincs más megoldás, mint kifizetni és kibírni. „Minél hamarabb utána leszünk, annál jobb, ki úgysem kerülhetjük, és ki tudja, lehet hogy később még szigorítják a feltételeket és emelik a tandíjat is. Most tízezer koronát ajánlottak egy szemeszterre, azt hiszem, meg sem fordult senkinek a fejében, hogy ne fizesse be, hiszen végül is tőlük függ, megkapjuk-e végre az államilag elismert diplomát. Amúgy marhaság az egész, ötödik napja ülök itt, de még semmit nem hallottam, amit az Apáczain nem tanultam volna. Sőt, azt kell mondanom, hogy az ottani képzés sokkal színvonalasabb volt, de hát egy hatnapos maratoni előadássorozattól nem is várhatunk többet” – mondta el az egyik fiatalember, aki azonnal neve elhallgatását is kérte, mert, mint mondta, szeretne még az idén levizsgázni és elfelejteni, hogy valaha Nyitrán járt. A sókszelőcei Fekete Laura szintén Komáromban végezte el a győri tanítóképző kihelyezett tagozatát, szlovák műveltségi terület számára, tehát szlovák nyelvből is államvizsgázott, a hivatalok mégsem ismerték el a képesítését. „A sókszelőcei alapiskolában tanítottam, nevelői fizetésért. Ha azt akarom, hogy valaha is teljes értékű pedagógusnak tekintsenek és megkapjam a munkámért legalább azt, amit a többiek, akkor egyszerűen nem tehetek mást, mint hogy elvégzem ezt a továbbképzést, és szerzek a meglévő diplomám mellé még egyet. Arról, hogy az egésznek mi értelme van és ad-e nekünk ez a képzés valamit, szerintem kár beszélni, eleget teszünk az előírásoknak, mert nincs más választásunk, és kész.”

A vágbesztercei Bašová Zsuzsanna esete még bonyolultabb, mint a többi diáktársáé – ő azért végezte el az esztergomi tanítóképző főiskolát, mert magyarországi állampolgárként ott élt. Később, miután férjhez ment, Szlovákiában telepedett le. „A nagyszüleim révén egy kicsit beszéltem a szlovák nyelvet, de soha nem gondoltam arra, hogy ide jöjjek dolgozni. Végül úgy alakult az életem, hogy Vágbesztercére költöztem, a férjem szlovák, egy szót sem tud magyarul, és az ottani szlovák alapiskolában tanítok angolt. Teljesen szlovák környezetről lévén szó, azt hiszem, be sem fogadtak volna, ha nem tanultam volna meg a nyelvet és nem felelnék meg a követelményeknek, de hogy a szlovákiai törvény értelmében is pedagógus lehessek, ahhoz elengedhetetlen ez a képzés. Nincs mit tenni, befizettem a tandíjat, végigülöm az órákat és levizsgázok. Aztán lesz egy magiszteri titulusom, de hogy én ettől jobb angol szakos lennék, azt erősen kétlem.”

A titulus ára

Az előadóteremben tízóraizó és beszélgető „kényszerdiákok” közül egytől sem hallottuk, hogy valóban új ismeretanyaggal, eddig sosem hallott szakmai szempontokkal gazdagodott volna az elmúlt egy hét alatt. Annál több szó esett, mennyibe is kerül nekik a magiszteri titulus. A kalkuláció több mint érdekes, számoljunk hát egy kicsit mi is velük. Ma egy magiszteri titulussal és szlovák egyetemi diplomával rendelkező alsó tagozatos pedagógus kezdő fizetése bruttó 10 020 korona, négy ledolgozott hónap után, amikor a 9.-ből a 10. bérezési kategóriába sorolják 10 920 korona. Két év elteltével számíthat a következő fizetésemelésre, ezen kívül az iskolaigazgató által megítélhető jutalmakra. A végösszeg még így is szánalmasan alacsony, de mindezzel szemben a Magyarországon végzett pedagógusok akárhány éve tanítanak, maradnak a 9. bérezési kategóriában, és nem is remélhetnek több fizetést, mint a minimális 10 020 koronát, amiből alig 6300-at visznek haza. Ráadásul 2003 óta csupán helyettesítés jogcímén lehet őket meghatározott időre alkalmazni, tehát még ez az alig fizető állásuk is bizonytalan. Ha azt akarják, hogy végre legalább a többi, mélyen alulértékelt kollégával egyenrangúak legyenek, akkor a havi hatezer koronából kell most kigazdálkodniuk a szemeszterenként tízezer koronás tandíjat, az utazás, a szállás és étkezés költségét – vagyis a magiszteri titulus óvatosan számolva is legalább ötvenezer koronájukba kerül.

A kiegészítő képzés tanterve alapján a Magyarországon végzett pedagógusoknak a következő tantárgyakból kell vizsgázniuk, illetve beszámítót szerezniük:

Pedagógia: Pedagógiai kommunikáció – vizsga; speciális pedagógia – beszámító; az iskola vezetése és szervezése – vizsga; a kisiskolákban való tanítás specifikumai – beszámító

Általános alapismeretek: gyermekbiológia és higiéné – vizsga; honismeret az általános iskolák alsó tagozata számára – beszámító; a honismeret módszertana – vizsga

Magyar irodalom: szlovákiai magyar ifjúsági és gyermekirodalom – vizsga; magyar irodalmi művek értelmezése – beszámító

Szlovák nyelv és irodalom: fonetika és fonológia – beszámító; morfológia – beszámító; szintaxis – beszámító; lexikológia – beszámító; ortográfia – beszámító; szlovák gyermek és ifjúsági irodalom – beszámító; a szlovák nyelv módszertana – beszámító

Zenei nevelés: Gyermekeknek szóló zenei művek és szlovák zenei kultúra – vizsga; a zenei nevelés módszertana – vizsga; képzőművészeti nevelés; a szlovák képzőművészeti kultúra alapjai– vizsga (vr)